Ezzel a gyereknevelési módszerrel traumatizálod a gyereked és nem is tudsz róla – A szakértő válaszol

Gyerekünk egészséges szellemi és pszichés fejlődése érdekében mindent megteszünk. De mi van akkor, ha épp ezzel okozunk neki traumát? Dr. Makai Gábor pszichológussal jártunk utána, mely gyereknevelési szokással ártunk fejlődő csemeténknek.
Korábbi generációkhoz képest az Y generáció pszichológiai, gyereknevelési szempontból jóval tudatosabb. Többek között emiatt került terítéke a transzgenerációs trauma fogalma, mely egy korcsoport által elszenvedett, a következő generációra örökített traumát takar.
Évszázadokig megkeserítette ez a családok életét, ám napjainkban a tudatosság és önismeret révén egyre többen ismerik fel a problémát és vetkőzik le béklyóit.
Az Y generáció gyereknevelési szokásaiban is tükröződik ez az attitűd, és törekszenek arra, hogy az általuk felnevelt nemzedék ne szenvedjen a régi szokásoktól. Azonban mindennek megvan a maga árnyoldala, sokszor pedig épp azzal okozunk kárt, amiben a traumák elkerülésének eszközét látjuk.
Kisebb-nagyobb traumákat mindenki átél gyerekkorában, de nem is gondolnánk, hogy ezek egy részét szüleinktől, nagyszüleinktől örököltük. Dr. Makai Gábor, klinikai szakpszichológus szerint az elszenvedett trauma hatásai nem mindig tudatosak, így a választott gyereknevelési módszer sem az.
A pszichológus meglátása szerint a szülők sokszor riadalommal vágnak bele a gyereknevelésbe, hogy ők majd megvédik gyereküket a veszélytől, aminek túlféltő nevelés lehet a következménye.
Tapasztalata szerint főleg azok a szülők félik túl a gyereküket, akik eszköztelenek, hisz a káros mintákat már elhagyták, de még nem alakítottak ki új módszereket. A gyerek így nem fogja megismerni a világot, kicsinek, gyengének érzi magát, veszélyesnek érzékeli a külvilágot.
A hosszú távú következménye ennek az, hogy a gyerek nem mer leválni a szülőről és egy idő után megreked a személyiségfejlődésben, ami többek között mamahotelnek nevezett jelenséghez vezethet. Közben a szülő elvakult módon védi a gyereket, aki így másféle problémákat, transzgenerációs örökséget hagy az ifjabb korosztályra, például kötődési problémák, elkerülő magatartás, szorongás, depresszió.
Dr. Makai Gábor észrevétele szerint ezek a gyerekek felnőttként is traumát örökítenek tovább: a világ veszélyes, mi pedig kevesek vagyunk a problémák megoldásához.
A gyereknek márpedig kihívásokra van szüksége, eszköz kell neki, hogy megküzdjön az esetleges akadályokkal. Épp emiatt fontos, hogy új nevelési modelleket építsünk be a gyereknevelésbe.
Az utóbbi években mindinkább elterjedt a nem nevelés, angol nevén a gentle parenting, melynek lényege az, hogy a gyerek lelkét megóvandó, a szülők, büntetés, szabályok nélkül igyekeznek megoldani a gyereknevelést.
A klinikai szakpszichológus véleménye szerint szüksége van a gyereknek keretekre, hisz az élet maga is szabályok közé van szorítva.
Ha valaki soha nem tapasztalta meg, hogy a tetteknek következménye van, abból felnőttként nem csak egy örök lázadó lesz, aki minden ok nélkül szembe megy a szabályokkal, de még érzelmeit sem lesz képes megfelelően szabályozni. Ugyanis a büntetés-jutalmazásnak ilyen funkciója is van, hisz így tanuljuk meg az alapvető társadalmi normákat és erősíti a személyiségfejlődést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.