Anyáról lányára öröklődhet a testutálat – Így mérgezheti a családi örökség a női önképet

Ha anya reggel a tükör előtt azzal kezdi, hogy „Úristen, de szörnyen nézek ki!”, akkor a lánya estig azon gondolkodik: „Vajon én is így fogok kinézni?”. Kutatások igazolják, hogy a nők testképére nem csak a közösségi média van rossz hatással, hanem az is, ha otthon évekig hallgatjuk a szüleink önostorozását. És a legszebb az egészben, hogy úgy adjuk tovább a testképzavart, mintha valami értékes családi hagyaték lenne. Dr. Makai Gáborral jártunk utána a jelenségnek.

A mérgező szülők állnak az önelfogadás útjában és a testképzavar kialakulása mögött

Egy toxikus családi környezethez nem kell üvöltözés, bőven elég néhány napi szinten mantrázott mondat:

„Nézd meg magad, mások nem görnyednek így.”

„Ezzel a testtel majd ki fog téged szeretni?”

Könnyebb a közösségi médiát hibáztatni a lányok egyre csökkenő önbizalmáért, de a tudomány szerint a jelenség mögött nem csak az influenszerek bikinis, retusált posztjai állnak, hanem a szülőktől kapott odaszúrások is. A toxikus családi környezet bizonyítottan negatív hatással van az énképre és a mentális egészségre, többet árt, mint bármelyik márkanagykövet ijesztően tökéletes szelfije vagy a kommentmezők megjegyzései. Egy idegen posztját el lehet görgetni – az anyád hangját viszont nem lehet kitörölni a fejedből. Ezért van az, hogy felnőttként is ott kísért a próbafülkében egy belső hang: „túl vastag a combod, kár volt ezt a ruhát felpróbálni.”

Carl Rodgers nagy hatású amerikai pszichológus kutatása szerint azok a lányok, akiket otthon rendszeresen kritizáltak, sokkal nagyobb eséllyel küzdöttek evészavarokkal és alacsony önértékeléssel. Még ha fizikai bántalmazás nem is érte őket, a szüleik megjegyzései olyan láthatatlan sebeket okoztak, amelyek ártottak az önbizalmukat.

Dr. Makai Gábor pszichológus szerint: „A gyerekek antennái különösen ki vannak élezve a szülők szavaira. Ha a szülő sokszor tesz negatív megjegyzéseket a saját testére, akkor a gyerek azt belsővé teszi. Vagy akár, ha az apuka sokat kritizálja az anyát, akkor ő ebből azt fogja leszűrni, hogy sosem lehet elég jó. Ebből szokott kialakulni testképzavar, akár bulimia és anorexia is."

Mi az a testképzavar?

A testképzavar lényege az, hogy a kinézetünk és a saját magunról alkotott belső kép nem egyezik.  Mondhatja bárki, hozzád közel álló, hogy gyönyörű vagy, ha te csak a hájas hurkákat, a cellulitiszt vagy a túl nagy orrot látod a tükörben. És ha ezt gyerekkortól kezdve gondosan belénk is oltják („ne egyél annyit, mert kövér leszel”), felnőttként már mesterfokon tudjuk utálni magunkat – még akkor is, ha a külvilág szerint teljesen rendben vagyunk. A transzgenerációs minták rengeteget számítanak tehát a testképzavar kialakulásában. Dr. Makai Gábor szerint főleg azokban a családokban jellemző ez a minta, ahol a külsőségek jelentik az elsődleges értéket. 

Az anyák, mint a testutálat nagykövetei

A Psychology Today cikke szerint, ha az anya gyűlöli a testét, a lánya nagy valószínűséggel ugyanezt fogja tenni. Ha az anyuka naponta mérlegre áll, és azt mantrázza, hogy „nem eszem, mert kövér vagyok”, akkor nem csoda, hogy ezt a szorongást a gyerek is átveszi. Az anyák gyakran azzal védekeznek, hogy „csak a gyerek érdekét nézik”. Persze, mert mi építi jobban a jövő generációját, mint ha már kiskamaszkorban beléjük kódoljuk: nem elég szerethetőek, örülhetnek, ha valaki egyáltalán rájuk néz?

Egy kínai vizsgálat még súlyosabbat állít: ha az anya folyamatosan megszégyeníti a gyereket a teste miatt, a gyerek önbizalma szabadesésbe kezd, az anya így még jobban kontrollálni tudja – létrehozva egy ördögi kört, aminek a következménye pánikbetegség, evészavar, depresszió vagy akár öngyilkosság is lehet.

Hogyan lehet kimászni a családi átokból?

• A szülőnek meg kell békélnie a saját testével! Ha utáljuk magunkat, a gyerek is utálni fogja saját magát. Ha kell, kérjünk segítséget szakembertől!
• A gyereket bármiért megdicsérhetjük, nem kell pont a kinézete miatt! Egy négyes matekdolgozat sokkal menőbb, mint a bikini body.
• Mutassunk példát! Ha képesek vagyunk kimondani: „ma nem érzem magam toppon, de ettől még szeretem a testem”, akkor a gyereked is kap egy alternatívát. 

Dr. Makai szerint a szülők tudatossága, példamutatása és a megerősítés pozitívan hatnak a gyerek önértékelésére. Fontos a sportra és az egészséges táplálkozásra való nevelés, de az is, hogy a szülők is ehhez tartsák magukat.