Szinte ösztönszerűen szeretnénk elmenteni egy-egy pillanatot, és fotót vagy videót készíteni arról, ahogy a gyermekeink felnőnek – legyen szó családi pillanatokról vagy akár egy farsangi mulatságról. A gyerekek fotózása jogilag azonban több kérdést vet fel, különösen akkor, ha ezeket a felvételeket meg is osztanánk valahol. A jogszerű keretek tisztázásában Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd volt a Fanny magazin segítségére, aki megosztotta, hogy hogyan tehetők közzé fotók a gyerekekről az interneten, úgy hogy ne sérüljenek a gyermekek jogai.

Forrás: 123rf.com
Hogyan készíthetők és tehetők közzé a fotók a gyerekekről az interneten?
- A gyerekek fotózása jogilag hozzájáruláshoz kötött, különösen akkor, ha a felvételek nyilvánosságra kerülnek.
- A fotózás és a közzététel nem ugyanaz: a megosztás általában külön engedélyt igényel.
- Közösségi médiában a gyerekekről készült képek fokozott kockázatot jelentenek, ezért körültekintően kell eljárni.
A szabályok elsőre bonyolultnak tűnhetnek, pedig néhány alapelv ismeretével könnyen elkerülhetők a félreértések és a jogsértések, és még digitális gyámot sem kell alkalmaznunk a gyerekek biztonságának megőrzésére. Igaz ez akkor, ha a felvételek nem maradnak a családi albumban, hanem intézményi környezetben készülnek, vagy nyilvános felületeken jelennek meg, ugyanakkor egy ártatlan családi nyaraláson készült fotósorozat posztolásával is nagyon kell vigyázni. Az alábbi pontok összefoglalják a legfontosabb tudnivalókat. Könnyen válhatsz felelős digitális szülővé, ha a következőkre figyelsz!
Így lesznek jogilag megfelelőek a fotók a gyerekekről az interneten
1. Képmáshoz és hangfelvételhez való jog
Gyermekről kép- és hangfelvételt készíteni és azt felhasználni csak hozzájárulással lehet. A 14. életévüket be nem töltött gyermekek esetén a döntés a törvényes képviselőé, míg a 14-18 éves kor között a törvényes képviselő és az érintett gyermek hozzájárulása is szükségesnek bizonyulhat, ezért intézményi környezetben a szülői engedély kérdése megkerülhetetlen. Kivétel ez alól a tömegfelvétel, ám ez sem jelent automatikus felhatalmazást a gyermek egyéni, felismerhető bemutatására.
2. Fotózás és közzététel: nem ugyanaz
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság következetesen adatkezelésként kezeli a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítését. Ezen túl pedig a nyilvánosságra hozatal és terjesztés külön kockázat és jellemzően külön hozzájárulást igénylő lépés.
3. A hozzájárulás így lesz érvényes
Biztos megoldás az előzetes, dokumentált szülői hozzájárulás, külön bontva a kép- vagy hangfelvétel rögzítésére és annak közzétételre, amelyet még a felvétel előtt kell aláíratni az érintett felekkel. Ha pedig a közzététel hozzájáruláson alapul, a visszavonást ugyanolyan egyszerűvé kell tenni, mint a megadást, majd kérésre a felvételeket haladéktalanul törölni kell.
4. Óvoda és iskolai rendezvények esetén
Egy intézményi ünnepségen a felvételek kezelése az intézmény jogkörébe tartozik, ezért jogalapra, célhoz kötöttségre és megfelelő tájékoztatásra van szükség. A rendezvényfotó, osztálykép, évkönyv és különösen az internetes nyilvánosságra hozatal adatkezelési kérdés, amihez megfelelő jogalapra van szükség.
5. Tömegfelvétel és fókusz kérdése
Tömegfelvételnél nem kell minden szereplőtől külön hozzájárulás, de csak akkor, ha a kép valóban a tömeget mutatja, és senki nincs kiemelve. Ám ha fotó a sorból egyetlen gyermeket közelről, felismerhetően ábrázol, az már nem tömegfelvétel, ott hozzájárulás szükséges.
6. Közösségi média és nyilvánosság kezelése
Közösségi média esetén a képek könnyen továbbterjednek, letölthetők, újraközölhetők, ezért itt különösen indokolt a szigorúbb hozzájárulási és adatminimalizálási gyakorlat. Ilyenkor érdemes kerülni a teljes nevet, a címkézést, a helyadatot és a kommentelést, mert ezek mind növelik a gyermek azonosíthatóságát és kiszolgáltatottságát.
7. Megőrzés, hozzáférés, törlés
A felvételeket csak addig őrizzük, ameddig ez indokolt és gondoskodjunk róla, hogy csak azok férjenek hozzá, akiknek tényleg szükséges. Ha valaki visszavonja a hozzájárulását, a további felhasználást le kell állítani, és a nyilvános felületekről a tartalmat el kell távolítani.

Forrás: 123rf.com
Hogyan lehetséges a gyermekek védelme az interneten?
Előfordulhat, hogy minden elővigyázatosság ellenére mégis olyan helyzetbe kerülünk, amikor a gyermekünkről készült felvételeket engedély nélkül használják fel. Ilyenkor különösen fontos, hogy tudjuk, milyen lépések állnak rendelkezésünkre, és hogyan tudunk gyorsan és hatékonyan fellépni.
1. Mit tehetünk jogszerűtlen fénykép használat esetén?
Amennyiben úgy érezzük, hogy jogtalanul visszaélt egy gyermekünket ábrázoló fotóval vagy videóval, a legfontosabb, hogy bizonyítékot gyűjtsünk. Készítsünk képernyőképet, mentsük el a linket, a közzététel dátumát és azt is, ki tette közzé. Ez később a törlési kérelemnél, a platformos bejelentésnél és hatósági vagy bírósági eljárásnál is döntő lehet.
2. Felszólítás a felvételek eltávolítására
Írásban kérjük a felvétel haladéktalan eltávolítását attól, aki közzétette, és jelezzük, hogy a képmás engedély nélküli felhasználása személyiségi jogot sérthet. Kérjük azt is, hogy ne ossza tovább, ne címkézze, és ha továbbadta másnak, kérje a törlést ott is.
3. Adatkezelői megkeresést is írhatunk
Ha a közzétevő intézmény, cég, egyesület vagy szervezett közösség, kezeljük adatkezelőként, és küldjünk hivatalos kérelmet a törlésre. Hivatkozhatunk a törléshez való jogra, és kérhetjük a terjesztés megállítását is. Erre a megkeresésre egy hónapon belül válaszolni kötelesek, amely kivételes esetben meghosszabbítható további két hónappal, ha az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet.
4. Akár korlátozást is kérhetünk
Ha az adatkezelő vitatja a jogszerűséget vagy esetleg úgy érezzük, hogy húzza az időt, akkor kérhetjük az adatkezelés korlátozását is, hogy addig se legyen elérhető a tartalom. Ez praktikus lépés lehet, amíg tisztázzák a jogalapot vagy a hozzájárulás kérdését.
5. Jelentsük a tartalmat a felületen is
Közösségi oldalon, videómegosztón vagy portálon használjuk a beépített jelentés és eltávolítás funkciókat, mert ez sokszor gyorsabb, mint a levelezés. Írjuk le röviden, hogy kiskorúról van szó, és nincs hozzájárulás a közzétételhez. A platformok általában külön kezelik a kiskorúakat érintő jogsértő tartalmakat, ezért érdemes ezt egyértelművé tenni.
6. Intézményi ügyben belső úton is lépünk
Óvoda, iskola, egyesület esetén kérjük el az adatkezelési tájékoztatót és azt, milyen jogalapra hivatkozva készültek és kerültek ki a felvételek. Kérjük a felelős vezetőtől a törlést, és jelezzük, hogy a gyermek képmása fokozottan érzékeny téma, ezért szűk hozzáférés és adatminimalizálás indokolt. Ha van adatvédelmi tisztviselő vagy kijelölt kapcsolattartó, neki is írjunk.
7. A hatóságokhoz is fordulhatunk
Ha nem törlik a tartalmat, nem válaszolnak érdemben, vagy ismétlődik a jogsértés, panaszt tehetünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Ilyenkor a korábbi bizonyítékok és a levelezés kulcsfontosságú. A panasz benyújtásának módjáról az érintett hatóság pontos tájékoztatót ad.
8. Végső esetben polgári pert indíthatunk
Személyiségi jogsértésnél kérhetjük a jogsértés megállapítását, a jogsértő eltiltását, megfelelő elégtételt és annak nyilvánosságának biztosítását, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését és akár sérelemdíjat, illetve az esetleges vagyoni előny átengedését is. Ehhez nem szükséges külön bizonyítani további hátrányt, a jogsértés ténye önmagában megalapozhatja az igényt. Ha kiskorút érintő tartalomról van szó, különösen indokolt lehet ügyvéd bevonása.
A gyerekekről készült fotók és videók megőrzik a legszebb pillanatokat, ugyanakkor felelősséggel is járnak. A jogi keretek ismerete segít abban, hogy elkerüljük a kellemetlen helyzeteket, és valóban a gyermek érdekeit tartsuk szem előtt. Egy kis tudatosság sok későbbi problémától kímélhet meg.
További, gyerekekkel kapcsolatos témakörben itt olvashatsz:


