2026.03.02.
Egy 18 éves osztrák nő pert indított a saját szülei ellen, mert éveken át engedély nélkül posztoltak róla intim és személyes gyerekkori képeket a közösségi médiában. Ez a sharenting-eset rámutat az online magánszféra, a beleegyezés és a szülői felelősség kérdéseire.
Az internet és a közösségi média a mindennapjaink részévé vált. Sokan arra használják, hogy a saját vagy épp a családjuk és így gyermekeik életét osszák meg rajta. De vajon meddig terjed a szülők joga, ha gyermekeik fotóiról van szó? A sharenting jelenség évek óta komolyan megosztja az embereket. Egyre több érintett gyermek válik felnőtté, akik bizony számon is kérik szüleiken gyerekkoruk kiteregetését.
Forrás: Shutterstock
Mit jelent a sharenting, és miért jelent valós problémát?
A közösségi média szinte állandó jelenlétre hív minket, hogy posztokkal adjuk a világ tudtára életünk apró történéseit. Mit ettünk reggelire, merre utazunk, hogyan sminkelünk, aznap épp milyen szettben indultunk dolgozni. Van azonban ennek a közlésingernek egy veszélyesebb formája is. Míg rengeteg cikk és párbeszéd szól a gyerekek felelősségteljes socialmédia-használatáról, a szülők egyre gyakrabban esnek bele a túlzott posztolás hibájába. Szinte válogatás nélküli képekkel, videókkal és személyes történetekkel árasztják el a közösségimédia-felületeiket. Cukin összemaszatolta magát az étellel, aranyosan pózol a fürdőkádban meztelenül, homokot evett a játszótéren, viccesen rázta a popóját egy aktuális slágerre? Mehet is róla a posztolás! Ezt nevezzük sharenting-jelenségnek. A gyerekek azonban hamar felnőnek, a legtöbb pedig nem fog örülni, ha olyan képet talál magáról az interneten, amin épp mesekönyvet olvas a vécén ülve.
Forrás: Shutterstock
Szülői jog vagy szimplán fotó engedély nélküli felhasználása?
Egy osztrák fiatal nő szerint a szülei túl messzire mentek, ugyanis 2009 és 2016 között közel 500 fotót tettek közzé róla Facebookon az ő beleegyezése nélkül. Az ügy 2016-ban kapott nyilvánosságot, amikor a posztok miatt az akkor 18 éves nő bírósághoz fordult. A fotók között voltak hétköznapi családi pillanatok, de olyan intim és számára megalázó képek is, mint amikor pelenkában van vagy gyakorolja a szobatisztaságot.
Nem ismertek szégyent és határokat – nem érdekelték őket, hogy olyan képeket osztottak meg, amiken éppen a WC-n ülök vagy a kiságyban fekszem meztelenül
– idézi a The Local a fiatal nőt.
A képeket az édesanya és édesapa a saját, nagyjából 700 fős ismerősi körükben osztották meg. A fiatal nő állítása szerint csak akkor szerzett tudomást ezekről a posztokról, amikor maga is regisztrált a közösségi oldalra 14 éves korában. Természetesen első útja nem a bírósára, hanem a szüleihez vezetett. Többször is kérte őket, hogy távolítsák el a posztokat, de hiába. A szülők azzal érveltek, hogy mivel ők készítették a fotókat, joguk van közzétenni őket. Miután a lányuk érezte, hogy kérését nem veszik komolyan, jogi útra terelte az ügyet.
Ügyvédje, Michael Rami szerint ha sikerül bizonyítani, hogy a képek közzététele sérti a lány magánélethez való jogát, az osztrák bíróság akár kártérítés megfizetésére és a jogi költségek megtérítésére is kötelezheti a szülőket. Arról, hogy az ügy miként zárult, a helyi sajtó nem számolt be, de Ausztriában akkoriban nem volt kifejezetten erre vonatkozó jogszabály.
Forrás: Shutterstock
A sharenting megítélése Magyarországon
Bár komoly büntetéssel járhat egy fotó engedély nélküli felhasználása, de a gyermekekkel kapcsolatos posztolás, amennyiben az a szülőkhöz köthető, jogilag még mindig képlékeny talaj. Magyarországon – hasonlóan sok más európai országhoz – nincs külön törvény, amely kifejezetten tiltja vagy szabályozza a szülők számára gyermekeik fotóinak közösségi médiában történő posztolását.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azonban foglalkozik a gyermekek online jelenlétével és a digitális szülői stratégiákkal. A 2023 végén szervezett ötödik Médiamítoszok-beszélgetésen például a szakértők épp a sharenting-jelenséget járták körül. Ott elhangzott egy korábbi kutatási adat, amely szerint a magyar a szülők 56 százaléka posztol a gyerekéről valamilyen közösségimédia-platformon, ráadásul 40 százalékuk nyilvánosan, tehát bárki számára könnyen hozzáférhető módon. Érdekes, hogy csak 23 százalékuk gondolt bele abba, hogy ebből a jövőben probléma lehet. A kerekasztal-beszélgetésen dr. Veszelszki Ágnes, az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezető-helyettese azt is kiemelte, hogy „a 12-16 éves gyerekek nagy része nem szeretne szerepelni a szülők által közzétett képeken vagy videókon”.
Bár kötött szabályozások ugyan továbbra sincsenek, a gyerekek jogait támogatandó léteznek szakmai iránymutatások és ajánlások. Ezek többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy milyen képeket érdemes megosztani és milyeneket nem. Azt is hangsúlyozzák, miért fontos a gyerekek véleményének figyelembe vétele még akkor is, ha még kicsik.
A sharenting nemcsak jogi dilemmákat vet fel, de a családokon belüli kommunikáció és tisztelet hiányára is felhívja a figyelmet. A szülők felelőssége megvédeni gyermekeik magánszféráját, amibe az is beletartozik, hogy pár lájkért cserébe nem hozzák kínos helyzetbe őket. Míg a végtelen digitális kor előtt, az analóg fényképeket vagy a családi videókat csupán a családtagok, jó barátok láthatták, addig ma egyetlen kattintással elérhetővé válik szinte bárki számára. Ami pedig egyszer felkerült az internetre, az ott is fog maradni. Fontos kiemelni azt is, hogy a képek megosztása hosszú távon befolyásolhatja a gyermek digitális lábnyomát, a személyes jogait és akár a pszichológiai jóllétét is.
Mit vihetünk magunkkal mindebből?
Az osztrák fiatal nő esete kiválóan rámutat arra, milyen fontos a gyerekek véleményének tiszteletben tartása az online jelenlétük kezelésében. Bár Magyarországon egyelőre nincs kifejezetten ilyen esetekre vonatkozó jogszabály, léteznek ajánlások és szakmai iránymutatások arra, hogy milyen képeket és hogyan érdemes posztolni a gyerekekről. Végső soron minden családnak saját döntést kell hoznia arról, milyen mértékben engedi be az ismerőseit vagy akár az ismeretlen követőit a gyerekeik életébe.
Ezek is érdekelhetnek:
