Ezeket soha ne csináld, ha nem akarod, hogy a gyereked abbahagyja a sportot − Örökre elveheted a kedvét a testmozgástól

gyereknevelés sportszülő kommunikáció sportolás Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.hu
A gyerekek több mint fele 13 éves korára abbahagyja a sportot, amibe belekezdett. Hogy miért? Sok esetben a rossz sportszülői magatartás miatt. Mutatjuk, mit kerülj el mindenképp, ha sportol a gyermeked!

Sosem szabad kétségbe vonni, hogy a szülő jót akar a gyermekének, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a szülő nem szakember. Hiába tehetséges, szorgalmas és ügyes egy gyerkőc, ha közben olyan sportszülői háttérrel rendelkezik, ami hátráltatja a fejlődését. Összeszedtük, mit ne csinálj, ha azt szeretnéd, hogy a gyermeked élvezze a sportot! 

Sportszülő: gyerekek fociznak vidáman egy focipályán.
A sportszülők sokszor nem tudják, hogy ártanak. 
Forrás: 123RF
  • A negatív sportszülői magatartás ahhoz vezet, hogy a gyermek abbahagyja a sportot.
  • A szülők alapvetően mindig jót akarnak, de sokszor túlgondolják.
  • Mutatjuk, hogyan ne viselkedj, ha sportol a gyermeked.

Negatív sportszülői magatartás, azaz mit ne csinálj szülőként

Fontos, hogy egyetlen szülő sem szándékosan tesz rosszat a gyermekének. A negatív sportszülői viselkedés nagyrészt éppen az ellenkezőjéből fakad: a szülők szeretnének mindent megtenni azért, hogy a gyermekük sikeres legyen, azonban néha a túlzott igyekezet visszafelé sül el. Mutatjuk, hogy mit kell feltétlenül elkerülnöd, ha azt szeretnéd, hogy a gyermeked kitartson a sport mellett.

Ne mondd meg neki, hogy mit csináljon

Bármilyen sportról legyen is szó, nem a szülők feladata, hogy a pályára bekiabálva utasítsák a gyerekeket. Ez minden esetben a sportoló gyermek edzőjének a feladata, akinek ez a szakterülete, és releváns, elfogulatlan véleményt vagy kritikát tud megfogalmazni. Szülőként maradj meg a szerepedben és biztasd a gyermeked, de sose adj szakmai utasítást!

Ne a saját, be nem teljesült álmaidat próbáld megvalósítani

Ez sok szülőnek okoz nehézséget, hiszen a gyermekeinkben sokszor látjuk a fiatalkori önmagunkat. De sose felejtsd el, hogy ő nem a te fiatalabb verziód. Ha azt látod, hogy nem élvezi a sportot, akkor ne erőltesd. Hagyd, hogy maga válassza ki, milyen sportot szeretne űzni és milyen szinten képzeli el mindezt. 

Sose szidd mások gyerekeit

Ez elsősorban csapatsportágak esetében gyakori. Sajnos sok sportszülő teljesen tévesen ítéli meg a csapatsport lényegét. Ezeknek ugyanis alapvető értékei az összetartozás, a közös erőfeszítés, az együttgondolkodás, valamint a sikerek és kudarcok közös feldolgozása. Amikor a gyermeked előtt kritizálod az egyik csapattársát, akkor éppen ezeket az értékeket ásod alá. Ráadásul könnyen lehet, hogy átveszi ezt a magatartást, és a saját teljesítményének az értékelése helyett mindig másokat fog hibáztatni. 

Mindig támogasd

Sose a hibákra koncentrálj. Persze őszintén elmondhatod a véleményed, de az összkép mindig pozitív legyen. Gondolj bele: egy gyerek számtalan kritikát kap az edzőjétől, amit be kell fogadnia. Ha ezek után még otthon is csak kritikát kap, akkor az a bizonyos pohár előbb-utóbb tele lesz. Ne azt kommunikáld, hogy „munka”. Persze fontos, hogy elkötelezett legyen, de te nem akarhatod jobban, mint ő. Ami mindennél fontosabb, hogy érezze jól magát a gyermeked, még ha nem is lesz belőle profi sportoló

Ne próbálj túl közeli kapcsolatba kerülni az edzővel

Ha egy gyerek szülője folyamatosan az edző kegyeit keresi és állandóan ajándékokkal halmozza el, folyamatosan ott van a környezetében, akkor sokszor a visszájára sül el a dolog, mint ahogy azt a szülő szeretné. Az edzőknek ugyanis sokszor egyébként is nehéz racionálisan értékelni és kezelni a gyerekeket, de ha túltolod a „barátkozást”, akkor lehet, hogy épp ez ellenkezőjét éred le. Ráadásul a többi szülőből és sportoló gyerekből is ellenszenvet válthatsz ki. Megéri? 

Így gondolja a pszichológus:

„Pszichológiai szempontból mindig fontos megérteni a viselkedések hátterét. A hangosan utasító, irányító vagy kritizáló szülő magatartása gyakran nem rosszindulatból, hanem saját szorongásának csökkentése érdekében történik. A túlzottan irányító szülő ebben az esetben saját kontrolligényét és bizonytalanságát vetíti ki a gyermekére. Ilyenkor a sportoló gyermek kettős nyomás alá kerül: egyszerre próbál megfelelni a szülőnek és az edzőnek. Ez a helyzet hosszú távon komoly pszichés terhet jelent: a folyamatos elvárások és utasítások miatt a gyermek elveszíti a játék örömét, és a sportot a megfelelési kényszerrel kapcsolja össze. A gyerek attól fél, hogy mit szól majd a szülő egy hibához, ezért a fókusz a fejlődésről és az élményről az elvárásoknak való megfelelésre helyeződik”mondta korábban lapunknak Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.

Ezek is érdekelhetnek a gyerekneveléssel kapcsolatban:

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.