A sorozatgyilkosok köztünk élnek

A kriminalisztika történetében nem a vancouveri lenne az első olyan gyilkosság, amely némileg eltérhet a pszichopata gyilkosokról kialakult sztereotípiáktól, hiszen bizonyos esetekben a "szervezetlen" módon gyilkoló pszichopaták véletlenszerűen választják ki áldozataikat és a legtöbb esetben semmilyen módon nem törekszenek arra, hogy áldozataik holttestét, illetve a bűnjeleket eltüntessék.

"A sorozatgyilkosok általában elmebetegek, akik az életkioltás, a gyötrés által okozott kóros élvezet megszerzése miatt ölnek" - fogalmazta meg Végh József kriminálpszichológus. A gyilkosságot bestiális módon követik el, egy belső kényszer hatására, melynek nem tudnak ellenállni. A gyilkos hajlamot súlyosan zavart szexuális torzulások is jelzik és a gyilkos palettát bizarr, szokatlan elkövetési módszerek is színesítik.

A sorozatgyilkosok ismertetőjegyei

Az első és legfontosabb ismérv, hogy ilyen jeleket aligha találunk. A legtöbb sorozatgyilkos tökéletesen beleolvad környezetébe. Amikor mégis napfényre kerülnek rémtettei, az ismerősök, a szomszédok, sok esetben a közvetlen hozzátartozók is barátságos, udvarias és segítőkész emberként emlegetik, akiknek kifejezetten kellemes élmény a társaságában tartózkodni. Éppen ezért olyan félelmetes a gondolat, hogy akár a saját környezetünkben a barátságos lepel alatt könyörtelen gyilkos is lapulhat.

Van azonban egy másik típusa is a sorozatgyilkosoknak, akik viselkedésükkel kitűnhetnek a tömegből. Nem azért, mert szemmel láthatóan hajlamuk lehet az állatias agresszióra, hanem mert kicsit mások, mint a többi ember. Magába forduló, mogorva, látszólag emberkerülő személyiségek.

Sorozatgyilkosok esetében több kategóriát is felállíthatunk az elkövetés módja, valamint a motiváció alapján. Azonban, hogy kiből lesz sorozatgyilkos és valójában miért, a mai napig nincs megnyugtató válasz. Az elfogott gyilkosok életútjának vizsgálata során azonban kialakult egyfajta kép, amely alapján többé-kevésbé azonos negatív életesemények előhívhatják a lapuló gyilkost néhány embertársunkból.

Korai jelek

A legtöbb ismert sorozatgyilkosnak kegyetlenül nehéz, hányatott gyerekkora volt, amely során a védtelen gyereket megalázták és a legváltozatosabb módon, általában szexuálisan is bántalmazták. Ennek következtében már elképzelhető az a lelki kényszer, hogy a megalázott szerepből kitörve ők kerüljenek hatalomra, valamint, hogy az egykor elszenvedett bántalmazásokat "továbbadják". A bűncselekmények elkövetésével mintegy ellensúlyozzák az egykor elszenvedett sérülések okozta fájdalmas érzéseket, miközben a hatalom és a bosszú meghatározó célként lebeghet a szemük előtt.

Egyes esetekben már gyermekkorban is voltak látható jelei annak, hogy a bántalmazott gyereknek sérült a személyisége, és olyan irányba indult el a lelki fejlődése, amelynek a vége beláthatatlan:

1. Ilyen lehet például a gyújtogatás, vagyis a dolgok elpusztítása fölött érzett végtelen öröm.

2. Az állatkínzás, ami akkor kifejezetten figyelemfelkeltő, ha a szadizmus az emlősállatokra vagy a madarakra irányul. Például megsérült madár szárnyának a kitörése, macskák megfojtása, megcsonkítása.

3. A harmadik ilyen szembeötlő jel az ágybavizelés, amely a felnőttkorig elkíséri a rémeivel küzdő embert. Ezt a három jelet a szakma MacDonald-hármasként nevezi.

Más esetben a sorozatgyilkosnak már gyermekkorban feltűnő lehet kivételes érdeklődése a szadizmussal kapcsolatban, például élvezettel olvasnak kínzással kapcsolatos leírásokat, vagy szemlélik a más emberek szenvedéseit, megölését ábrázoló képeket. Ezek az írások és képek izgalmat, olykor szexuális vágyat okoznak náluk. Máskor ezek egyike sem jelentkezik, vagy nem nyomon követhető, mert például a sorozatgyilkos éppen az ezt tanúsítható családtagjai elpusztításával indítja el kegyetlen pályafutását. Mégis sorozatban és nagy élvezettel ölhetnek.

A sorozatgyilkosoknak két típusát ismeri a kriminalisztika, a szervezetten gyilkoló, illetve a szervezetlenül gyilkoló pszichopatákat.

A szervezetten gyilkoló

A szervezetten gyilkoló típus jellemzője az átlagosnál magasabb intelligenciaszint, mely segítségével a gyilkosságokat megtervezik és meg is szervezik. Általában egy jól működő módszer alapján becserkészik az áldozatot, majd a számukra élvezetet okozó módon megkínozzák és megölik azokat. Az áldozatok kiválasztása nagyon fontos számukra. Jellemzően a gyerekkorból magukkal hozott sérelmekkel lehet összefüggésben. Például az áldozatuknak pontosan olyan a hajszíne, a hangja, a testalkata, mint az őt cserbenhagyó vagy bántalmazó anyának. A cserbenhagyó lehet az az anya is, aki idejekorán meghalt. Ebben az esetben az áldozatok megölésével tartja életben az elveszített édesanya szellemét.

Másik jellemzőjük, hogy nagy erőket fektetnek a holttestek eltüntetésére, illetve, hogy ne hagyjanak bűnjeleket, amelyek alapján valódi kilétük azonosítható lenne. Ez nem jelenti azt, hogy egyéb módon ne "dicsekednének" a tettel. Nem egy esetben gúnyos jelekkel üzenik a társadalomnak és a rendőröknek, hogy az áldozat az ő keze által halt meg. Ilyenkor egyfajta rituálé keretében megjelölik az áldozatot. Azonos módon csonkítják meg őket, vagy otthagyják a kézjelüket, egy kártyalapot, vagy valamilyen termést, rovart helyeznek el a holttesten. A hatalom és a siker érzését biztosítja aztán számukra a nagy sajtó és az emberek félelme. Büszkék tettükre és örömmel hallják viszont, amikor a köznyelv egyfajta jelzővel illeti őket. Például a "bostoni fojtogató", a "nászutasok réme" vagy a "csonkító".

A szervezetlenül gyilkoló

A szervezetten gyilkolókkal ellentétben az átlagosnál alacsonyabb intelligenciaszinttel rendelkeznek és tetteiket spontán, az akkor megszülető késztetés hatására követik el. Nem specializálódnak egyfajta típusra, a megfelelő alkalmat kihasználva csapnak le áldozataikra. Vannak azonban jól bejáratott és kedvelt útvonalaik, amelyeken nagy valószínűséggel vadásznak áldozatokra. A gyilkolás után nem ritka a halottgyalázás és kannibalizmus sem. A nyomok eltüntetésével pedig egy cseppet sem törődnek. Furcsa módon mégis nagy eséllyel kerülik el a lebukást, mert mozgásban vannak. Általában nem közösségi emberek, nincsenek barátaik és szemmel láthatóan mentális problémákkal küzdenek.

Motivációik alapján is kategorizálni lehet őket:

A látnok

Ez a típus azért ölhet, hogy megakadályozzon egy számára előre megjósolt katasztrófát. Ilyen volt például Herbert Mullin, aki 13 embert ölt meg, hogy megakadályozzon egy kaliforniai földrengést.

A küldetéstudatos

A nemes lelkű gyilkos, aki bizonyos, számára immorális módon élő embereket gyilkol. Tisztogat. Például a prostituáltakat írtja nagy élvezettel.

Az élvhajhász

Azért öl, mert egyszerűen élvezi. Szexuális kielégülést érez a gyilkosságok során. Ám nem csak az általa előidézett halál okozhat erotikus örömöt, már a "vad" becserkészése, félelme, majd a kínzása során érzett fájdalma is mámoros élvezettel tölti el. Néha még az sem szükséges, hogy közvetlenül testi kapcsolatba lépjen az áldozattal, ami nem feltétlenül csak szexuális kielégülés lehet. Hiszen olyan példa is akad, amikor a gyilkos az autópályán véletlenszerűen kiválasztott fiatalokat lőtt le.

A hatalomittas

Ez a leggyakoribb típus. Motiváció a gyermekkori bántalmazásokra vezethető vissza, a hatalom megszerzése és átélése jelent számára kielégülést.

A profitorientált

Egyesek szerint ez már nem sorozatgyilkos kategória, mert sokkal inkább a haszonszerzés inspirálja őket, mint lelki kényszer.

Érdekes az, hogy nők is lehetnek sorozatgyilkosok. A nők viszont csupán két kategóriát képviselnek.

A halál angyalai: "irgalomból" ölnek, hogy valós vagy vélt szenvedéseiktől megszabadítsanak embereket. Sokszor gyerekeket, vagy időseket. A legtöbb esetben nem alkalmaznak szadista eszközöket. Fájdalommentes módon ölnek, általában méreggel vagy "hagyják meghalni" az áldozatot, úgy, hogy nem adják oda a szükséges gyógyszereket vagy lekapcsolják a gépről a beteget.

A fekete özvegyek: ők a párjukat ölik meg, kifejezetten pénzsóvárságból. Ha nem buknak le, újra párt keresnek, becserkészik azokat, a bizalmukba férkőznek, majd ha reményt látnak a vagyon megszerzésére, megölik az új férjüket is. Módszereik alkalmazkodnak az aktuális viszonyhoz és az agressziótól sem riadnak vissza.

Kassai Tini