4 tipikus mondat, amivel porig alázod a férfit

Együtt élünk, és igen, közös jövőt is tervezünk, mert szeretjük egymást. Persze időnként akadnak problémáink, de a béke érdekében próbálunk mindig a konstruktív megoldásra fókuszálni, viccesen reagálni a feszkós helyzetekre, empatikusak lenni, ha a másiknak rossz a hangulata, aztán egy nyugis időszakban kedélyesen eldumálgatni a súrlódás mélyebb okairól. Néha azért vannak rázósabb helyzetek is, nagyjelenettel, sírással, kiabálással és ajtócsapkodással, egymás fejéhez vágott mondatokkal és foghegyről odabökött gonoszkodó megjegyzésekkel. Ezek csak úgy jönnek, kicsúsznak a szánkon, nem gondoljuk őket komolyan, többnyire bocsánatot is kérünk miattuk pár óra múlva. Viszont a sértő mondatok között - még ha nekünk nem is esik le azonnal - szép számmal akadnak olyanok, amelyek nemcsak bántóak, dühítőek vagy felháborítóak, de másodpercek alatt képesek porig alázni a férfiakat és romba dönteni az önbecsülésüket. Mivel egyikünknek sem hiányzik, hogy nyolc napon túl gyógyuló pszichés sebet okozzon saját partnerének, összegyűjtöttünk négy tipikus mondatot, amit jobb, ha soha nem mondasz a férfiaknak.

1. Hát, láttam már nagyobbat is...

Ha önérzetgyilkos mondatokról van szó, akkor tuti, hogy ez az első. Talán senkinek nem mondunk újat azzal, hogy a férfiak (kis kivétellel) a méret és az önértékelés közé automatikusan egyenlőségjelet tesznek. Ha csak nem akarsz életre szóló merevedési problémát vagy egyéb szexuális zavart okozni a kedvesednek, még véletlenül se tegyél negatív, cinikus vagy vicces megjegyzést az ágyban nyújtott teljesítményére. Ha máshogy szeretnéd, akkor óvatosan vezesd fel a témát, és oszd meg vele a vágyaidat. Ha viszont nem tetszik, amit adni tud neked, akkor inkább lépj le anélkül, hogy kommenteket fűznél a szexuális képességeihez.

2. Látod, épp olyan lettél te is, mint az apád/anyád!

Tiszta sor: ha a szűk családunkban jelen van az alkoholizmus vagy egy súlyos mentális zavar, vagy éppen az, hogy a szüleink folyamatosan őrületes stílusban veszekednek egymással, akkor alap, hogy egész életünkön át elkísér minket a kétség: vajon nálunk is megjelenhetnek-e az örökül kapott problémák. Ő is agyal ezen néha, ezért bárhogy is vélekedsz a családjáról és azokról a bizonyos öröklött dolgairól, nem ér ezzel vagdalkozni a vita hevében. Inkább segíts neki, hogy meg tudja őket előzni, vagy ha már ez nem sikerült, akkor le tudja győzni ezeket a hajlamokat.

3. Ne szólj bele, nem a te gyereked!

Akkor is szereti őket, ha történetesen nem a közös, hanem a te előző házasságodból született gyerekeidet neveli. Igyekszik a legjobb belátása szerint foglalkozni velük, gondoskodni róluk, de kétségtelen, hogy közben végig ott lapul benne a kérdőjel: jól csinálja-e, működni fog-e hosszú távon, elfogadják-e pótpapaként? Szóval bármi nézeteltérésetek is van a gyerekek miatt, ne súlyosbítsd ezt a helyzetet azzal, hogy ilyen stílusban figyelmezteted a pozíciójára. Ezzel a kijelentéssel végleg elbátortalanítod, ráadásul elszigeteled a gyerekektől és önmagadtól is.

4. Különben is utálom, hogy ilyen alacsony vagy!

Egy férfi komplexusa tabu téma, még akkor is, ha nagyon ideges vagy. Igen, ha állandóan azt kiabálod vissza az ajtóból, hogy analfabéta, kövér disznó, törpe vagy süket, akkor garantáltan megnyered az aktuális csatát, hiszen olyan kínos és fájdalmasan igaz pontra tapintasz, ami ellen nehezen tudna védekezni. Ugyanakkor ezzel megfosztod őt attól a lehetőségtől, hogy valaha is teljes értékű társadnak és ép embernek érezhesse magát melletted a szellemi vagy testi hibái ellenére is.

Ha egy témában már hosszú ideje tanácstalan vagy, kérdezd Franco Marcót, aki kendőzetlen véleményével téged is felhomályosít. Marcótól itt kérdezhetsz!
Marcóról még többet megtudhatsz itt!
Barátkozz Marcóval a Facebookon is!
Légy Marco ismerőse az Iwiwen is!