A jó házasság titka

Emiatt válnak Magyarországon az emberek

Magyarországon a perindítás leggyakoribb motivációi közé tartozik az érzelmi sértettség, az anyagi érdekek érvényesítése és a szülő saját lelkiismeretének megnyugtatása. A leggyakoribb érzelmi szálak a válás előtt és közben elszenvedett érzelmi traumákhoz, a megaláztatás és a féltékenység érzéseihez vezetnek el. Az anyagi okok között kiemelkedő gyakoriságú a lakás megszerzése vagy a gyermektartási díjtól való megszabadulás vagy annak minél nagyobb csökkentése. A lelkismereti okok között talán a legfontosabb, amikor a szülő saját szülői alkalmasságát akarja bebizonyítani környezete (és önmaga) előtt.

A stresszel együtt a felek énközpontúsága is fokozódik

A pszichés terhelés tipikus kapcsolati mintákat alakít ki. Egy magyar kutatás szerint (Deckner, 2002) a válófélben levő, pereskedő párok ellenállókészsége csökkent, érzelmeik sodorják őket és kevésbé képesek ésszerű döntéshozatalra. Az összegyűlt és feldolgozatlan konfliktusok miatt nincs megfelelő alap a stresszel való megküzdésre és csak tovább nő a stresszterhelés mértéke. Pszichológiai tesztekkel kimutatható, hogy a párok kommunikációját meghatározzák a szexualitással és a teljesítményhelyzetekkel kapcsolatos problémák. Ezzel szemben a jól működő párkapcsolat tagjai sokkal felkészültebbek a konfliktusokkal szemben. Kívülállók (család, barátok) helyett egymáshoz fordulnak segítségért és észrevétlen pozitív megerősítéseket küldenek egymásnak. Noha kapcsolatuk nem problémamentes és hasonló gondokkal küzdenek, mint a válófélben lévők (pénzügyi problémák, lakásgondok, konfliktusok a szülőkkel), pszichológiai erőforrásaik nagyobbak és megküzdési képességük mégis jobb, mint a kudarcot vallott pároké. Ezzel szemben a hosszú távon is jól működő kapcsolatban kisebb lesz a valós problémamegoldás helyett az érzelmi reagálás esélye. Kimutatható a felek érzelmi stabilitása és a nagyobb érzelmi empátia. A felek kevésbé szoronganak és biztosabbak önmagukban is.

A felek személyiségének hatása a párkapcsolatra

Sokat ront a kapcsolat túlélési esélyein, ha valamelyik fél neurotikus (és még többet, ha mindketten azok). A férfiak részéről kimutatták az impulzív, meggondolatlan cselekedetek ártó hatásait a kapcsolatra, a nők részéről pedig a túlságosan magas autonómiára és az intellektuális önmegvalósításra való törekvést. Itt is fel kell azonban tenni a kérdést, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb - a felsoroltak lehetnek ugyanis a rosszul működő kapcsolat vagy az abból történő menekülés tünetei is.

Erősíti viszont a párkapcsolatot a férfi kontrolláltsága, átgondoltsága és introverziója, illetve a nő felelősségtudata és jó benyomáskeltési igénye (ápolt, ad magára, testét is karban tartja és fontos számára, hogy vonzó maradjon). Szintén jót tesz a kapcsolatnak, ha mindketten vonzódnak a konvencionális családi értékekhez.

Az együttműködés kulcsa a nők kezében van

A krízisben lévő kapcsolatokban a nők segítség helyett hajlamosak nem tudatos úton akadályozni a kapcsolat működését, ha a közös teljesítmény, a szexualitás, az anyaság, az élettér témái merülnek fel. Megnyilvánulásaikban érzelmi bizonytalanság és támadó-védekező interakciók mutathatók ki, mnt például a kritika, a harag, a másik fél megvetése, az érzelmi visszahúzódás és a fokozott védekezés.

A jó kapcsolatban viszont a nők segítséget adnak partnerüknek az érzelmi és a szexualitáshoz kapcsolódó témákban. Megnyilvánulásaikban gyakoribbak a produktív és kölcsönösen megerősítő kommunikációs minták. Azt is megfigyelték viszont, hogy a nők általában is hajlamosabbak jobban szóvá tenni és nyíltabban, látványosabban kifejezni elégedetlenségüket, ellentében a férfiakkal, akik felfüggesztik a beszélgetést, kilépnek a helyzetből vagy vita helyett inkább befelé fordulnak.