Tévhitek a szénhidrátról

1. Aki egészséges, az nem eszik szénhidrátot

A legtöbb dietetikus egyetért abban, hogy az egészséges szervezetnek olyan étrendre van szüksége, amely bizony szénhidrátokat is tartalmaz. A napi kalóriamennyiség legalább a harmadát innen kell fedeznünk – a fehérjék és az egészséges zsiradékok mellett. Hogy ez milyen szénhidrát legyen, az nyilván már egy következő kérdés.

2. Finomított vagy összetett szénhidrát?

Miután mindegyik diétafajta hozza magával a maga szakszótárát, ma már elég nehéz eligazodni a sokféle szénhidrát között. Két csoport azért jól elkülöníthető: az összetett szénhidrátok, melyeket „jó szénhidrátoknak” is neveznek, zöldségekben, gyümölcsökben fordulnak elő, és azért „jók”, mert összetettebb a kémiai felépítésük, ezáltal az emésztésük is több időt vesz igénybe, és lassabban bomlanak le egyszerű cukrokra. Ráadásul a természet gyümölcsei, zöldségei nemcsak a szénhidrátot magát tartalmazzák, hanem rostokat, növényi olajokat, vitaminokat vele együtt, így egyfajta nyerő kombinációt kapunk. Az egyszerű szénhidrátok viszont gyorsan felszívódnak egyszerűbb felépítésüknél fogva - ennek ellenére például a sárgarépában főként ez található, de az is tény, hogy a legtöbb „rossz” szénhidrát az élelmiszeripari feldolgozásnak köszönhető. Ebbe a kategóriába tartozik a finomított cukor, a fehér liszt, a fehér rizs – hiszen ezeket eleve „leegyszerűsítették”, lehántolták az értékes összetevőket a rizsről, a gabona őrlésekor pedig kihagyták a vitaminokban, olajokban gazdag részeket – és akkor még a kristálycukorról nem is beszéltünk. A gyors felszívódás pedig vércukoringadozáshoz vezethet, ezért ezeket az egyszerű szénhidrátokat nem jó túlzásba vinni.

3. A finomított szénhidrát veszélytelen

A túl sok szénhidrátot fogyasztó nők körében sajnos előfordul, hogy fokozódik egy viszonylag ritka, de nehezen gyógyítható és gyorsan terjedő mellrákfajta kockázata. Egy amerikai kutatásban 335 000 európai nő bevonásával készítettek vizsgálatot, melyben kiderült, hogy van összefüggés az ételek glikémiás indexe és az ösztrogénreceptor-negatív emlődaganat-típus között.

4. A szénhidrátstop az út az egészséghez

Természetes, hogy egy diétázónak csökkentenie kell a finomított szénhidrátok bevitelét, azaz kevesebb cukrot, lisztet, rizst vagy burgonyát kell ennie. Azok a drasztikus diéták viszont, melyek gyors fogyást ígérnek, de cserébe az összes szénhidrátot szigorúan ki kell iktatni az étrendből, már veszélyesek. Ugyanis a gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonatermékekben is van szénhidrát, de emellett még egy sor olyan egészségvédő anyag is, melyre alapvető szüksége van a szervezetnek: vitaminok, ásványi anyagok, rostok, antioxidánsok. Ha ehelyett a mostanában ártalmatlannak kikiáltott olajokat és zsírokat nagy mennyiségben fogyasztja valaki, még a szív- és érrendszeri betegségek veszélye is megnő. Hosszú távon a mérsékelt szénhidráttartalmú egészséges ételek fogyasztása kifejezetten jó hatással van a fogyókúrázókra is.

5. A cukormegvonás jót tesz

Sokat szidják a szénhidrátok közé tartozó cukrokat, pedig agyunknak ez a fő tápláléka. Az agy folyamatosan glükózt vesz fel a vérből, ha pedig nincs elég belőle, akkor gyengébben tudunk koncentrálni, fáradtak, rosszkedvűek leszünk – ugye ismerős állapot? Már csak ezért is fontos, hogy bizonyos mértékig cukorhoz is juttassuk a szervezetet – de természetesen nem mindegy, hogy milyenhez.