Évente tízezer végtagot amputálnak Magyarországon: kiderült, miért

Éhen halnak a szövetek

Az érszűkületnek azt nevezzük, amikor a verőerek fala merevvé válik, csökken a belső átmérő, így a szállítani kívánt vér mennyisége is csökken. Emiatt az érintett szövetek tápanyag- és oxigén-ellátottsága egyre rosszabb lesz. Amikor a keringés annyira leáll, hogy a végtagon fekélyek keletkeznek és azok elfertőződnek, akkor gyakran már csak az amputáció marad - hiszen egy végtag elvesztése után még lehet élni, ám ha nem tesznek semmit, akkor a fertőzés és egyéb szövődmények miatt a beteg meghalna.

Nemzetközi felmérések adatai azt mutatják, hogy ha a tünetek megjelenését követő öt éven belül nem diagnosztizálják a betegséget és nem kezdik kezelni a pácienst, akkor öt éven belül 10 kezeletlen betegből három meghal. A következő öt éven belül újabb két ember hal meg a tíz beteg közül. Ha azonban gyógyszerekkel, műtéttel beavatkoznak, akkor ez a folyamat kordában tartható.

Azért is fontos a betegség felismerése, mert a halálozást nem feltétlenül a végtag elfekélyesedése okozza: az érszűkület a test összes erét érinti, így a beteg szívinfarktust vagy stroke-ot kaphat.

Az alsó végtagi érszűkület egyik legjellemzőbb tünete a járás közben fájó, begörcsölő láb. Időben felismerve a betegséget a láb még megmenthető az amputálástól, illetve így még megelőzhető a szívinfarktus, stroke.

Hogy miért veszélyeztetettek az 50 év felettiek, és hogy miképpen működik az önellenőrzés, kiderül a Szívderítő.hu cikkéből.