A hazugság rejtett jelei - Hogyan leplezzük le a hazugságot?

Meglepő módon a hazugság meghatározásában kevéssé ért egyet a pszichológiai szakirodalom. Az elterjedt nézőpont szerint a hazugság szándékosan megtévesztő közlés, amely kijelentésként fogalmazódik meg. Egy másik álláspont szerint (Kozák, 2002) a hazugság azt jelenti, hogy szándékosan hitetünk el olyasmit, ami nem igaz.

A dolog azonban éppen itt kezd bonyolódni: hazudik-e például az az ember, aki azt hiszi, hogy jól tud valamit, azonban nincs igaza? Vagy hazugság-e az, amikor a hazudni szándékozó ember valósat állít, mert amit hazugságnak gondolt, véletlenül mégis igaz? Mindezek alapján leginkább Bella DePaulóval lehet egyetérteni, aki szerint a megtévesztés szándékának és a megtévesztésnek egyaránt jelen kell lennie a szándékos félrevezetésben.

A másik bonyolult kérdés, hogy tényleg el kell-e ítélni minden hazugságot? Elsőre nyilván igennel válaszolunk, de mi a helyzet a mindennapi, apró hazugságokkal? Amikor a “Hogy vagy?” kérdésre azt feleljük, hogy “jól”, ahelyett, hogy részletes egészségügyi leírással válaszolnánk? Vagy ahogyan a régi kérdésben szerepel: amikor a barátodat kereső gyilkos tőled kérdezi, hol van a barátod, mit mondanál? A válaszokat az olvasóra bízzuk.

Nemi különbségek

A kutatások szerint mennyiségileg a két nem körülbelül egyforma mennyiségben hazudik, a nők és a férfiak azonban másképpen hazudnak és viszonyulásuk is eltérő a hazugsághoz. DePaulo (1996) érdekes vizsgálatai szerint a nők kínosabban érzik magukat, mint a férfiak, amikor hazudnak, emellett még komolyabban is veszik a hazugságot és többet foglalkoznak vele gondolatban. Anők a saját nemű beszélgetőtársaiknak több olyan típusú hazugságot mondtak, amelynek a célja a másik megkímélése, míg a férfiakra jellemzőbb az önző típusú hazugság.

A hazugok típusai

A szakirodalom többféle típusú hazugot különít el. Az egyik kutató, Vrij (2000) szerint gyakori a Manipulátor típus, aki önző hazugságot mond, nem érzi kényelmetlenül magát közben, laza stílusú és magabiztos. A Színészek (itt nem a foglalkozásra, hanem Vrij második típusára kell gondolni) könnyen hazudnak és jó előadói készséggel rendelkeznek. Az Alkalmazkodó típusú hazugok jó benyomást akarnak kelteni magukról és főként ennek érdekében hazudnak.

A hazugság fajtái

A tét nélküli füllentés a hazugság legenyhébb formája. Könnyen leleplezhető és mivel jelentéktelen dolgokról szól, a becsapott fél ritkán veszi a fáradságot, hogy ellenőrizze a füllentőt. Az elhallgatás során az eltitkolt eseményről egyszerűen csak nem számol be az illető; a dolog később kiderül, de akkor már több lesz a lehetőség védekezésre. A részletek elhallgatása arra vonatkozik, amikor egy megtörtént esemény bizonyos részletét nem mondja el a személy, a többi elemet viszont közli. A ráhagyás során hallgatólagosan egyetértünk azzal, amit a másik egy állításunkkal kapcsolatban mond, holott az nem felel meg az igazságnak. Idetartozik a túlzás is, amelynek során az igazság lényegi elemeit nem változtatja meg a mesélő, de egyeseket kiemel vagy felnagyít. A bagatell mint típus a hazugságok legáltalánosabb és leghétköznapibb fajtája („Mennyire örülök, hogy találkoztunk”). A tények átcsoportosítása, egyes részletek kiemelése arra vonatkozik, amikor a valóságot nem változtatjuk meg, csak kicsit torzítva, a hallgató igényéhez igazítjuk (lásd a reklámokat). A blöff nagy rizikóval jár és a személy gyorsan lelepleződik és veszít, vagy bejön és nagyot nyer vele. Végül a strukturált hazugságok során minden lehetőséget előre végiggondol az illető és kidolgozza a követendő taktikát is. Ehhez sok esetben szükségesek cinkosok (például a férj állandó szeretőt tart).

A leleplezés módszerei - van szarkalábad?

A pszichológusok nemcsak poligráffal vagy projektív rajzvizsgálattal leplezik le a hazugságot, hanem a beszéd és a testbeszéd jelzéseit is kutatják. A mosoly őszinteségét például viszonylag könnyű leleplezni: a színlelt mosoly csak szájjal történik, míg a valódi mosolynál több arcizom vonódik be, a szem sarka tipikusan felfelé görbül és a szemöldök lefelé húzódik, a szemek körül pedig körkörös ráncok (“szarkalábak”) jelennek meg.

Merev végtagok
A test más területei is árulkodó nyomokat rejthetnek. A hazugság egyik típusánál megfigyelhető, hogy a végtagok viszonylagosan merevek lesznek és mozdulatlanok, sajáttest-érintés jelentkezik (egy pillanatra megérinti az orrát, fülét vagy mást testrészét az illető), időnként az izzadás jelei észlelhetők, máskor sokat nyel a személy vagy megnedvesíti a szája szélét (amely kiszárad a vegetatív idegrendszeri aktivitás fokozódása miatt).

Túl sok beszéd
Vannak, akik figyelemeltereléssel próbálják elkerülni a lebukást és túl sok felesleges részletet mondanak el. Gyakori eset az is, hogy a szemkontaktus nem lesz természetes, például erőltetett, félrenéz a személy vagy gyakrabban pislog.

Elkéső érzelmek
A beszéd tartalmát kísérő érzelemkifejezés is változhat: az érzelem időzítése és időtartama nem megfelelő, azaz késik az érzelem, hosszabb ideig tart, mint kellene, majd túl hirtelen tűnik el, illetve nem illeszkedik eléggé a szóbeli tartalomhoz.

Kínos a kérdés
Sokan kérdéseket tesznek fel, amikor felmerül a partnernél a hazugság lehetősége. Általánosan elmondható, hogy a hazudó fél nem szívesen fogadja a kérdéseket. Ez öntudatlanul kifejeződhet a testbeszédben, például az illető kissé elfordítja a fejét vagy a testét, vagy nem tudatosan tárgyakat helyez saját maga és a kérdező közé.

Elkéső válaszok
Sokszor megfigyelhető az is, hogy az őszinte ember rögtön válaszol a kérdésre, aki viszont hazudik, szükségszerűen késlekedik a válasszal, hiszen végig kell gondolnia, mit mondott előtte. Válaszában a kérdésben szereplő szavakat ismétli, kerüli az egyenes választ, homályosan fogalmaz, feltűnően meggyőzően akar beszélni vagy éppenhogy szokatlanul monoton tónusban, homályos megfogalmazásokkal felel.

Kényelmetlen a csend
Érdekes jelzés a csendre mutatott reakció is: a hazug a csendre általában kényelmetlenül kezdi érezni magát. Ha partnere hirtelen témát vált, akkor viszont megkönnyebbül és ellazul, kevésbé viselkedik védekező módon, míg az ártatlant a hirtelen témaváltás inkább csak megzavarhatja, mert a témánál akar maradni.

A hazugság tehát a mindennapi élet része, mert társaságban nem lehetünk mindig őszinték. Bizonyos értelemben szükség is van rá és problémát akkor okoz, ha tudatos és szándékos megtévesztéssel társul, anyagi vagy más előnyszerzési motiváció mellett. A hazugság leleplezésére vannak pszichológiai módszerek, olyan azonban, ami mindig, minden körülmények között tökéletesen működne, nem létezik.