Stressz: ellenség vagy szövetséges?

Kis Nóra, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet pszichológusa, a Lelki Egészség munkacsoport vezetője mesélt a stressz hatásairól, és a feszültség levezetésének helyes módjairól.

„Mai modern világunkban a stressz alapvetően nem egy legyőzendő ellenség, bármennyire is úgy tűnik.

változásra, célja pedig, hogy alkalmazkodni tudjunk ehhez a változáshoz. A legfontosabb kérdés az, hogy egyénileg mi jelenti számunkra a stressz. Saját tulajdonságaink és mintáink függvényében hogyan reagálunk rá, és a reakcióink megfelelőek-e, azaz továbbsegít-e minket az életben, vagy káros hatással van ránk? A stresszreakciónkat sok minden befolyásolja: egyéni hajlamunk, testi-lelki beállítottságunk, adott helyzetünk és a korábban minket ért hatások, tapasztalataink.

lélektani értelemben pedig a stressz pszichológiai feszültség állapota, amelyet az emberre ható stresszorok, azaz a szervezetre ható külső erők, körülmények, veszélyeztető környezeti hatások idéznek elő. Ezeknek a legfontosabb közös jellemzőjük, hogy befolyásolhatatlannak tűnnek, úgy érezzük, hogy meghaladják képességeinket, és negatívan hatnak életvezetésünkre, életminőségünkre."

A stresszorokra adott válaszaink egyénenként különbözőek lehetnek

"A stressz rövid távú hatásai közé tartozik az adrenalin, a kortizolszint, a pulzusszám, a vérnyomás és a vércukorszint emelkedése, és egy állandó éber, kiélezett figyelmi állapot, ami pozitív hatással van a teljesítményre (motivál, inspirál). A hosszú távú hatások közé soroljuk a negatív testi és lelki következményeket, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a tartós szorongás állapota, ami rizikófaktort jelent a stresszbetegségek megjelenésének kockázata szempontjából. Gyakran ismétlődő, vagy úgynevezett

Ez magyarázza azt a jelenséget, hogy a nagyobb stressznek kitett emberek immunrendszere – és emiatt a betegségekkel szembeni ellenálló-képessége – általában gyengébb.

Kutatások igazolják, hogy a legyengített influenzavírussal megfertőzött kísérleti személyek közül többen betegedtek meg azok, akiknek az életében több a nemkívánatos stressz. A következmények közé tartozhat még a fejfájás, az alvászavar, a pszichoszomatikus megbetegedések, a türelmetlenség, az izgatottság, az étvágytalanság, az izomgörcsök, a gyulladásos betegségek, az asztma, a szénanátha, a gyomor-bélrendszeri problémák, az ekcéma vagy a cukorbetegség."

Mit tehetünk a stressz ellen?

"A komolyabb betegségek elkerülése érdekében általában több aktív és passzív pihenésre van szükség, nemcsak testi és idegi, hanem lelki és szellemi síkon is dolgoznunk kell. Különféle stresszkezelési technikákat kell elsajátítani, mint amilyen a relaxáció és a meditáció. Általánosságban ajánlott többet foglalkoznunk önmagunkkal, elmélyítenünk az önismeretünket, tudatosítani a helytelen viselkedésformákat, megváltoztatni a stresszreakciókat."

A következő apró tippek hosszú távon sokat segíthetnek a stressz szintjének csökkentésében:

• Befelé figyelés, önreflexió: Figyeljen oda teste jelzéseire! Figyelje meg, hogy milyen helyzetektől válik feszültté, ingerültté, vagyis melyek jelentenek több stresszt az ön számára.
• Kiegyensúlyozott táplálkozás: Az összetett, lassan felszívódó szénhidrátok kiegyensúlyozzák a vércukor szintjét és csökkentik fáradságérzetet, ami általánosan jól hat a stressz-szintre.
• Rendszeres testmozgás: Amellett, hogy mozgás közben levezetheti a feszültséget, segít megőrizni a fizikai erőnlétet, és növeli a teherbíró-képességét is. Például séta, úszás, kerékpározás.
• Családi, baráti támogatás: Szánjon elég időt és energiát családi és baráti kapcsolataira! Nem csak a tőlük kapott támogatás, hanem pusztán a velük töltött idő is sokat segít a stressz-szintje csökkentésében.
• Pihentető alvás: Nemcsak az alvás mennyisége a fontos, hanem a minőség is sokat számít. Nézze meg, hogyan teheti kényelmesebbé, pihentetőbbé az alvást!
• Ne rágódjunk feleslegesen: Ha úgy ítéli meg, hogy egy negatív helyzeten nem tud változtatni, próbálja meg elterelni a figyelmét! Ilyenkor nagyon jó lehet, ha másokkal találkozik, és valamilyen aktív tevékenységet választ.
• Időgazdálkodás: Nem lehet mindent egy napba besűríteni, ezt el kell fogadni. Próbáljon meg napirendet tervezni! Ne zsúfolja túl a napot, hagyjon időt a pihenésre és az esetlegesen utolsó percben felbukkanó teendőkre is.
• Relaxációs gyakorlatok: Ezt az időt csak önmagára szánhatja. Ezek a gyakorlatok nemcsak a lelkének tesznek jót, hanem a testének is, ugyanis csökkentik a stresszhormonok szintjét.
• Napközbeni torna: Akár álló-, akár ülőmunkát végez, napközben többször szánjon időt arra, hogy szemeit, nyak-, váll- és hátizmait megtornásztassa, kilazítsa.
• Légzőgyakorlatok: Ha lehetséges csukott szemmel, friss levegőn végezze. 1-2 percen keresztül vegyen mély levegőt, és próbálja lelassítani légzését.