„A boldogság szubjektív állapot, és nem egy végállomás” – Ma van a boldogság világnapja!

2016.03.19.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

„A boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja” – ezzel a mondattal nyilvánította az ENSZ március 20-át a boldogság világnapjának. A világnap legfőbb célja, hogy nemzetközileg felhívja a figyelmet arra az állapotra, amely pénzzel nem megvásárolható. Szakértőnk segítségével utánajártunk, miként érhetjük el és tarthatjuk meg a hőn áhított érzést.

A boldogság világnapjának ötlete egy kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az idén negyedik alkalommal már világszerte megrendezett napot az ázsiai ország 2008-ban a világon elsőként vezette be és rögzítette alkotmányában. Példájukon felbuzdulva az ENSZ Közgyűlése 2012 júniusában március 20-át nevezte ki a boldogság világnapjának.

A valóság érzékelése mindenki számára szubjektív

A meggyőződések és hiedelmek azok, amiken keresztül érzékeljük és megéljük a valóságot. A félelem vagy bármilyen negatív érzelem leggyakrabban nincs ott a helyzetben, azt csak odavetítjük, és a helyzet értelmezéséhez illesztjük gondolatok formájában.

Somogyi Katalin, a Life.hu klinikai szakpszichológusa szerint a boldogság ellentéte, a pesszimizmus a negatív gondolkodás állandósulása vagy megszilárdulása, tulajdonképpen egy „krónikus állapot”. „Nem egy hirtelen változás eredménye, hanem egy logikusan lekövethető konzekvens negatív gondolkodási stílus következménye. Ez tulajdonképpen jó hír:

hogyha ismerjük az útját annak, hogy miként kerültünk a pesszimizmus csapdájába, a visszaút – tehát az optimizmus elérése – is teljesen logikus lesz”

– mondta.

Mit hívunk boldogságnak?

Amikor a korlátozó és negatív hiedelemrendszerek nem akadályoznak minket abban, hogy könnyedén elérjük céljainkat, ezáltal önbizalmunk is erősödik. „A boldogság egy szubjektív állapot, és nem egy végállomás, inkább egy folyamat, a pozitív gondolkodási minták működésének következménye. Az számít boldognak, aki arányosan a legtöbb időt tölti a flow állapotában, tehát képes megélni úgy a pillanatokat, hogy azt megfelelő mértékben ő kontrollálja, és elégedettséggel töltse el őt.”

A Pszichológus Pasi: A koncentráció a boldogság kulcsa

Több flow, kevesebb rohanás! Manapság szinte mindenki rohan, és senki sem boldog. Még ritkább az olyan ember, aki egyszerre csak egy dologgal foglalkozik. A Pszichológus Pasi cikkünkben ezúttal is megmondta a frankót.

A negatív gondolatok hálójában

Mit történik, ha a negatív gondolatokat folyamatosan működtetjük? Hiedelemmé és meggyőződéssé válnak, ezáltal azonosulunk velük, onnantól fogva úgy érzékeljük a valóságot. Miként tehetünk ez ellen?

„Nagyon egyszerű eszközökkel észre lehet venni a pesszimizmus működését – valamint tenni ellene. A megoldás és változtatás is szintén karnyújtásnyira van.

Nem kell mást tennünk, mint áthangolni a gondolkodási rendszerünket,

és akár már ma beépíteni egy rituálét az életünkbe (például összegyűjtünk tíz dolgot, amiért hálásak vagyunk). A negatív gondolkodást egyszerű pozitív gondolkodásra ösztönző rituálékkal lehet áthangolni” – mondta a pszichológus. Persze ezzel párhuzamosan a negatív hiedelmeinket is mikroszkóp alá kell tenni. Fontos tudni, milyen negatív hiedelmek irányítanak minket – ez önvizsgálattal és önismerettel elérhető. Hogy ki hogyan éri el a boldogság vagy az elégedettség állapotát, az mindenkinek a személyes útja.

Ők a világ legboldogabb országai: Mi újra lemaradtunk!

Az ENSZ negyedik Világboldogsági Jelentése szerint minél kisebb az egyenlőtlenség egy országban, annál jobb az emberek hangulata. Cikkünkben megtalálja a listát.