Müller Péter: "Ehhez lelki lazaság kell"

Ehhez lelki lazaság kell. Kis játékosság. Megélni azt, hogy nem végérvényesen vagyunk ideítélve, hanem átmenők vagyunk. A legbölcsebb emberek semmit sem vettek túlságosan komolyan. Főleg önmagukat nem. Kezük laza volt, léptük táncos, és akkor érezték jól magukat, ha önfeledtek voltak.

Nem ragaszkodtak semmihez, mert tudták, hogy itt semmi sem a miénk. Halottaikat nem villámcsapottan búcsúztatták, örökké, hanem randit adtak nekik a másvilágon, ahová előbb-utóbb követték őket.

Azon is, ha elesel, akár egy tócsába is, tudd, hogy minden lepereg rólad, szárnyaid megszáradnak, s előbb-utóbb repülhetsz hazád, a kék égbolt és a nap felé.