Súlyos mentális betegséggel küzdött III. György király

A III. György őrületéről szóló 1994-es film sok mindent megmutatott a király mentális állapotáról, ugyanakkor a levelei alapján is komoly betegség körvonala rajzolódik ki. Minden jel arra mutat, hogy nem fizikai oka volt annak, hogy az uralkodó megőrült, hanem mentális. Korábban a háború miatti nagy nyomás számlájára írták György ellentmondásos viselkedését, de úgy tűnik, hogy bizonyos mentális betegségekre utaló jegyek már az előtt is megvoltak, hogy az ország nehéz helyzetbe került volna.

A király folyamatosan – háborús és békeidőben – egyfajta „akut mániára” utaló állapotban volt, ami egy ingerlékeny, hiperaktív állapot. A modern pszichológiában ez a bipoláris depresszió diagnózisának részét képezi.

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris zavar egy kétpólusú hangulati betegséget jelent, amikor az érintett hol lehangolt, hol pedig a fellegekben jár. A pszichiátriai kórkép esetében nem ritka, hogy a két szakasz váltása között akár évek is eltelhetnek. A tünetmentes időszakok idején a betegség „lappang”, ám az illető ekkor sem nevezhető gyógyultnak, ugyanúgy fontos jelleggel bír olyankor is a terápiás megközelítés.

A szakirodalmak a bipoláris zavart különválasztják az egypólusú depressziótól és a személyiségzavaroktól is. Két típusa ismert: az I-es zavar esetén a depressziós időszakok között mániás időszakok is előfordulnak, míg a II-es típusnál a mániás szakasz enyhébb kilengést jelent, amit inkább kreatívan él meg a beteg, a depressziós szakasz azonban gyakoribb. A bipoláris zavar veszélyessége még abban rejlik, hogy enyhébb változatai nem annyira szembetűnőek az érintett és a környezete számára, ezért sokszor kezeletlenül maradnak a betegek.

III. György, az őrült király

A szakemberek korábban úgy vélték, hogy III. György király egy rendkívül ritka és nehezen diagnosztizálható örökletes betegségben, a porfíriában szenvedett. A neurológiai tüneteket okozó, akut intermittáló porfiria gyakran jár dührohamokkal az egyéb fizikai tünetek mellett.

Betegsége azonban alighanem nem fizikai, hanem mentális eredetű volt.

– fogalmazott a kutatást vezető Peter Garrard, a University of London munkatársa.