Müller Péter: "Senki a szeretet széttéphetetlen erejéről nem tudhat annyit, mint az anyád!"

Ezért senki a szeretet széttéphetetlen erejéről nem tudhat annyit, mint az anyád! És te is csak annyit, amit magzatként benne átéltél. Volt idő, amikor kettőtöknek egy szíve volt! S amikor letéptek róla, otthagytad egyedül az övét! Ha szeretsz egy férfit, kívánod, hogy beléd bújjon. Ha férfi vagy, hogy belebújj egy nőbe. Igazán csak ott éled át az élet örömét. De nem lehettek egyek! Nem lehet egy a szívetek. Újra és újra külön útra tértek, s mentek tovább, magányosan dobogó szívvel, egyedül. Azt, hogy valakivel egyetlen, közös szíved van, csakis az édesanyáddal élted meg, és ő teveled. És ez az igazi szeretet. Ez az Egy Azonosságnak a legnagyobb misztériuma, amit minden ember átél – és sajnos elfelejt.