Itt a válasz arra, miért alszunk kevesebbet időskorban

Kamaszkorban el sem tudjuk képzelni, hogy 9 vagy 10 óránál előbb hogyan lehet kibújni az ágyból, aztán minél idősebbek leszünk, rájövünk, hogy sokkal kevesebb alvással is elvagyunk, sőt. Ahogy telnek az évek egyre hamarabb dob ki minket az ágy, ez pedig nemcsak személyfüggő, hanem egy teljesen természetes folyamat. Szakértők szerint ugyanis minél idősebbek vagyunk, az agyunk annál kevésbé tud reagálni a körülöttünk zajló történésekre. Gondolunk itt főként a különféle környezeti változásokra, mint a naplemente, a napfény, az étkezések, illetve a különféle fizikai aktivitások. Ezek a tevékenységek időadó tevékenységek, ami azt jelenti, hogy segítik a szervezetünket abban, hogy eligazodjon melyik fázisában tart most a 24 órás cirkadián ritmus.

Egy fiatalabb személy esetében az esti étkezés segíthet az agynak abban, hogy megértse, hogy a pihenés, az alvás hamarosan be fog következni. Az idősebb korosztálynál ez a kapcsolat egyre inkább gyengül és az agyuk nem vagy alig reagál ezekre a jelekre.

Ebből következik az, hogy az idősebbek hamarabb fáradnak el, mint a gyermekeik vagy unokáik és ennek eredményeként hamarabb és teljesen kipihenten ébrednek. Ebben a hanyatló folyamatban a fénnyel való kapcsolatnak is fontos szerepe van. Az öregedéssel járó látásbeli változások csökkentik az agyunk által kapott fény stimulációjának intenzitását, amely fontos szerepet játszik a cirkadián óránk beállításában és a napi ütemterv tartásában.

Szakértők szerint ez különösen igaz a hályoggal küzdő emberek esetében, akik ennek következtében általános látási problémák mellett, homályos és kettős látást is tapasztalhatnak.

Ha az adott személy hályoggal küzd az esti fény kevésbé jut be a szemébe, így az agy számára a naplemente korábbi időpontban történik, mint amikor valójában bekövetkezett.

Miért számít ez?

A látásproblémák miatt kevesebb fény jut a szembe, a test előbb kezdi termelni a melatonint (az alváshormont), mint ahogy kellene. A fiatalabb embereknél a melatonin naplemente után kezd emelkedni, ami azt jelenti, hogy általában ezt követően néhány órával kezded magad fáradtnak érezni. A hályoggal élők esetében az agyuk úgy érzékeli, hogy a nap már korábban lenyugodott, ezért számukra a naplemente korábbi időpontban van, így előbb érzik magukat fáradtnak este. Korábban fekszenek le, és emiatt korábban kelnek fel. Szakértők szerint a hályogműtét javíthat ezen a helyzeten, de 100%-ban nem képes orvosolni a problémát. Amit mi magunk tehetünk, hogy tovább legyünk képesek fent maradni este az az, ha az esti órákban megpróbáljuk erős fénynek kitenni magunkat. Lehet itt szó egy sétáról a naplementében, egy könyv olvasásáról lámpafény mellett vagy tévénézésről. Ezek a fényforrások ugyanis jelezni fogják az agynak, hogy még világos van, ezáltal késleltetik a melatonin termelődését.

Annak érdekében, hogy egy kicsit később ébredjünk és aludjunk el, az ilyen tevékenységeket érdemes 30-60 perccel a naplemente előtt végeznünk. A pontos időtartam, amennyi ideig a fényben kell tartózkodnunk, változhat, és lehet, hogy némi próbálgatásra van szükség, de körülbelül két órát érdemes esti naplemente után is erős erős fényforrás közelében tölteni.

Az alkoholt lefekvés előtt érdemes kerülni, mivel ronthatja az alvás minőségét. A testmozgás viszont segíti az alvást, a reggeli napfény pedig a cirkadián óránknak a nap felkelésének és lenyugvásának jelzéseit.

Az alvási mintázatok változása része az életünknek, ezt megváltoztatni vagy visszafordítani nem tudjuk, de egészséges szokásokkal ellensúlyozhatjuk a hatását, így lesz lehetőségünk jobb minőségben többet pihenni.