Sokan még mindig rosszul tudják, hogyan kell lázat csillapítani: ezek a leggyakoribb tévhitek

A 37-38 °C között lévő testhőmérsékletet hőemelkedésnek, a 38 °C felettit már láznak (ezen belül a 39-40,5 °C-ig magas láznak) nevezzük. Ez a tünet a szervezet egyik védekező reakciója, amivel az őt támadó kórokozókat igyekszik elpusztítani. A lázat kiválthatja vírusos, bakteriális fertőzés, vagy akár autoimmun megbetegedés is.

1. Azonnal csillapítani kell

A láz természetes és szükséges védelmi mechanizmus, ebből adódóan nem káros és általában nem is veszélyes. Az elmúlt években éppen ezért a csillapításáról alkotott orvosi szakvélemény is megváltozott, amelynek értelmében a lázat nem kell csillapítani, csak abban az esetben, amennyiben a beteg közérzete rossz, vagy a láz a szervezet számára megterhelő. A magas láz esetében azonban valóban szükség lehet a csillapításra, az ugyanis már nagy mértékben megterheli a szervezetet, és ha ez az állapot tartóssá válik, akár idegrendszeri károsodást is okozhat.

2. Hideg vizet a betegre!

Még véletlenül se sokkoljuk hideg vízzel a beteget, ugyanis az rendkívül kellemetlen élmény. A hűtőfürdő és a hideg vizes borogatás akkor használ, ha helyesen alkalmazzuk, és csakis akkor, ha az a beteg közérzetét javítja. A hűtőfürdőnél kellemes meleg, testhőmérsékletű fürdővízbe kell a lázas betegnek ülni, majd hagyjuk magától, fokozatosan kihűlni a vizet, de maximum csak 30-31 fokra.

3. Csak a lázmérőnek higgyünk

Sokunk emlékezetében még biztos ott él a régi, higanyos lázmérő. Akinek szerencséje van és vigyázott rá, még mindig megbízhatóan használhatja. Sajnos az üveg törékenysége és a benne lévő erősen mérgező higany miatt ma már ezek az eszközök nem kaphatóak. De láz esetén mindig a beteg érzése, állapota a legfontosabb, a lázmérő csupán tájékoztatás, visszajelzés – írja a Bors.

Mikor szükséges a lázcsillapítás?

A lázas állapot többnyire néhány nap alatt magától rendeződik. Orvosi segítséget elsősorban olyan esetekben érdemes kérni, ha a beteg állapota öngyógyszerezés mellett sem javul három napon belül, vagy esetleg egyéb súlyos tünetek is társulnak a lázhoz, mint például lázgörcs, hányás, hasmenés, véres köpet vagy fulladás. Az egy év alatti lázas kisgyermeket mindenképpen orvoshoz kell vinni, de nagyobb gyereket is, ha magas a láza amely nem szűnik az alkalmazott lázcsillapítóra. Ha lázgörcs (vagy annak gyanúja) alakulna ki, sürgős segítséget kell kérni, azonnal mentőt kell hívni.

Hogyan mérjünk testhőmérsékletet gyerekeknél?

A lázat sokféleképpen mérhetjük. A legelterjedtebb a hónaljban történő mérés, de gyerekek esetében sokan szeretik a fülhőmérőt, mivel ez gyors és kényelmes, de a távhőmérőket is előszeretettel alkalmazzák a legkisebbeknél, hiszen ezeket hozzá sem kell érinteni a gyermekhez. A testhőmérséklet megállapításának legmegbízhatóbb módja babák esetén a végbélben történő mérés.
Utóbbinál azonban ügyeljünk arra, hogy az itt mért hő 0,5 °C-kal magasabb értéket fog mutatni, mint a hónaljban vagy egyéb módon mért testhő. A gyerekkori lázról itt írtunk bővebben.

Fontos, hogy sok folyadékot fogyasszon a beteg

Amikor lázas vagy, a tested észrevehetően jobban verejtékezik. Ez teljesen normális reakció, így védekezik ugyanis a túlmelegedés ellen. Ha azonban emellett nem iszol eleget, a verejtéktermelés lecsökken, emiatt pedig a láz jobban megemelkedik. Hogy ez ne következzen be, igyál minél több folyadékot: a kamilla, a citromfű, a bodza, a csombormenta, a cickafark, a borsmenta és a macskamenta is jótékony hatással lehetnek a szervezetedre.