Tudtad? Ilyen hatással van az óraátállítás az egészségünkre
2025.02.28.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA saját bőrünkön tapasztalhatjuk minden évben, hogy az óraátállítás mennyire felborítja a napi rutinunkat, de vajon milyen hatással van az egészségünkre? Kutatások szerint ilyenkor felerősödhetnek a szív- és érrendszeri problémák, valamint alvászavar is könnyebben alakulhat ki. Mit tehetünk, hogy könnyebben átvészeljük ezt az időszakot?
Tavasszal egy órával kevesebbet alszunk, ősszel pedig eggyel többet – az óraátállítás évtizedek óta része az életünknek. Bár sokan csak egy kellemetlen apróságnak tartják, valójában komoly hatással lehet a szervezetünkre, az alvásminőségünkre, a hormonháztartásunkra és akár a szív- és érrendszeri egészségünkre is. A belső óránk nem alkalmazkodik könnyen a hirtelen változáshoz, ami fáradtságot, hangulatingadozást és akár egészségügyi problémákat is okozhat. De mi történik pontosan a testünkkel, amikor egyik időszámításról a másikra váltunk?
Forrás: Shutterstock
Az óraátállítás és az alvásciklus felborulása
A szervezetünk belső órája, az úgynevezett cirkadián ritmus a napfényhez igazodik, és szabályozza többek között az alvás-ébrenlét ciklusunkat. Az óraátállítás váratlanul megzavarja ezt a természetes ritmust, ami különösen a tavaszi, nyári időszámításra való átálláskor jelent nagyobb terhet a szervezet számára.
Egy 2020-as kutatás szerint az óraátállítást követő napokban gyakoribbá válhatnak az alvászavarok, az álmatlanság és a fokozott fáradtság. Ennek oka, hogy a szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon az új időbeosztáshoz – egyesek néhány nap alatt túllendülnek a változáson, míg másoknak akár egy hétre is szükségük lehet, mire a szervezetük megszokja az új időbeosztást.
Fokozott stressz és szív- és érrendszeri kockázatok
Nemcsak a fáradtság nő az óraátállítás hatására, hanem a stresszhormonok szintje is megemelkedhet. Egy 2019-es finn kutatás kimutatta, hogy a tavaszi óraátállítást követő napokban megnő a szívinfarktusok száma. Ennek oka, hogy az alváshiány és a belső ritmus felborulása jelentősen megterheli a szív- és érrendszert, növelve a szívproblémák kockázatát – különösen azoknál, akik már eleve hajlamosak rá.
Hasonló összefüggést mutattak ki a stroke esetében is. Egy svéd tanulmány szerint az óraátállítás utáni első két napban 8%-kal nő a stroke előfordulásának esélye. Bár a kockázat nem mindenkinél jelentős, idősebbeknél és szívbetegségben szenvedőknél érdemes fokozottan odafigyelni.
Hangulatingadozás és teljesítménycsökkenés
Az alváshiány és a bioritmus felborulása nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is megviselhet minket. Egy kutatás szerint az óraátállítás utáni első héten megnövekedik a depresszióra és szorongásra való hajlam. Az alváshiány ugyanis csökkenti a szervezet szerotoninszintjét, ami a hangulatunk szabályozásában játszik szerepet.
Emellett csökkenhet a koncentráció és a teljesítmény is. Egyes vizsgálatok szerint az óraátállítás után több baleset történik a munkahelyeken és az utakon, mert az emberek figyelmetlenebbek, lassabban reagálnak, és hajlamosabbak arra, hogy hibázzanak.
Mit tehetünk a kellemetlen hatások ellen?
Bár az óraátállítás hatásai egyénenként eltérőek, néhány egyszerű módszerrel könnyebbé tehetjük az átállást:
- Fokozatos átállás: ha néhány nappal az óraátállítás előtt 15-30 perccel korábban (tavasszal) vagy később (ősszel) fekszünk le, a szervezetünk könnyebben alkalmazkodik.
- A kék fény csökkentése: a telefonok, tabletek és számítógépek kék fénye megzavarhatja a melatonin (alváshormon) termelődését, ezért lefekvés előtt érdemes kerülni ezeket.
- Megfelelő alváshigiénia: a rendszeres alvás, a csendes, sötét hálószoba és a koffein kerülése lefekvés előtt mind hozzájárulhat a pihentető alváshoz.
Marad az óraátállítás, vagy eltörlik?
Az Európai Unióban már évek óta napirenden van az óraátállítás eltörlése, de a végleges döntés még mindig várat magára. Ha megszűnne az évenkénti kétszeri időváltás, a szervezetünknek nem kellene folyton alkalmazkodnia a hirtelen változásokhoz, és csökkennének az ezzel járó negatív egészségügyi hatások is. Addig viszont, amíg ez megtörténik, érdemes tudatosan felkészülni az átállásra, hogy minél kevésbé terhelje meg a testünket és a lelkünket.
