Eljön a kakaó nélküli csokoládé kora? – A jövő már itt kopogtat

A kakaó ára és az éghajlati valóság

Az elmúlt évben a kakaó ára drámaian megemelkedett. 2024-ben a kakaóbab nagykereskedelmi ára 300 százalékkal ugrott meg, és a kiskereskedelmi csokoládéárak is egyre magasabbra szöknek. A klímaváltozás és a nyugat-afrikai termőterületek problémái – például a szélsőséges időjárás és a kakaóültetvények átalakulása illegális bányászattá – mind hozzájárulnak a hiányhoz. A következmény: a világpiacon 2023-ra mintegy félmillió tonna kakaó hiány keletkezett.

Ebben a bizonytalan környezetben új élelmiszeripari vállalkozások jelentek meg, akik egy merész ötlettel álltak elő: olyan csokoládéutánzatokat fejlesztenek, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak kakaót. Ezek az alternatívák nem csupán a költséghatékonyságra adnak választ, hanem a fenntarthatóságra és az egészségre is új hangsúlyt helyeznek.

Szentjánoskenyér, napraforgómag és lóbab – új ízek a régiek helyett?

Bár sokakban rossz emlékeket idéz a szentjánoskenyérből készült „egészséges édesség” az 1970-es évekből, az olasz Foreverland nevű cég újraírná ezt a történetet. Egyedi fermentálási és pörkölési eljárásukkal próbálják közelebb hozni a szentjánoskenyér ízét a klasszikus kakaóéhoz. A végeredmény állítólag karamellesebb, de egyesek szerint épp ez teszi különlegessé.

Más cégek más utakon járnak. A német Planet A Foods például napraforgómagból készít „csokoládészerű” terméket, ChoViva néven. A módszer hasonló a hagyományos csokoládégyártáshoz: a magot pörkölik, őrlik, és különféle édességek bevonataként használják fel. Bár az íz még nem teljesen azonos az igazi csokoládéval, sok fogyasztó nem is veszi észre a különbséget – főként, ha nem tudják, hogy amit esznek, nem tartalmaz kakaót.

Az Egyesült Királyságban a Nukoko nevű startup a lóbabra épít. A cég négy karamelles trüffelt is bemutatott, amelyekben a csokoládéállag meglepően kellemes, sőt, szinte természetes hatású. Bár az íz még finomhangolásra szorul, a tudományos háttér biztató: a 25 kulcsfontosságú ízvegyületből, amely a csokoládéban megtalálható, a Nukoko terméke 24-et tartalmaz.

Íz vagy elvárás – mi számít igazán a csokoládéban?

Az igazi kérdés talán nem az, hogy ezek a termékek mennyire hasonlítanak a csokoládéra, hanem hogy mi, fogyasztók mennyire vagyunk hajlandók újraértelmezni az élményt. Sokan még mindig az olvadó, intenzív kakaóízért nyúlnak a polcra, ám a fenntarthatóság és a gazdasági realitás lassan formálja az ízlésünket.

A szakértők szerint az alternatív édességek leginkább azokban a termékekben működhetnek jól, ahol a csokoládé nem főszereplő: például a kekszekben, süteményekben vagy pattogatott kukoricás rágcsálnivalókban. Itt a textúra és a külcsín sokat számít, az ízbeli eltérések pedig kevésbé észrevehetők.

Etikai és társadalmi következmények

A kakaómentes édességek sikere azonban nem csak a csomagoláson és az ízvilágon múlik. Fontos kérdéseket vet fel a kakaótermesztéssel foglalkozó közösségek jövőjéről is. A nyugat-afrikai termelők – akik a világ kakaóellátásának több mint 60 százalékát biztosítják – gyakran élnek a létminimum alatt. Ha a kakaó iránti kereslet csökken, az az ő megélhetésüket veszélyeztetheti.

A csokoládépiac tehát nemcsak gazdasági, de morális döntések terepe is. Az új megoldások nem a csokoládé „kiküszöbölését” tűzik ki célul, sokkal inkább egy biztonságosabb, fenntarthatóbb édességjövőt igyekeznek építeni – olyat, amelyben helye van a kakaónak is, de nem kizárólagos szerepben.

Lehet más a csokoládé?

Elképzelhető, hogy a jövőben nem a kakaó lesz az egyetlen út az édes örömökhöz. Lehet, hogy más összetevők is képesek kiváltani azt az élményt, amelyet ma még kizárólag a csokoládéhoz társítunk. A kérdés nem az, hogy ezek az alternatívák pontosan olyanok-e, mint az eredeti, hanem az: képesek vagyunk-e nyitottan fogadni egy új élményt?

Mert az édesség – végső soron – nemcsak az ízlelőbimbók játéka, hanem az emlékeké, a pillanatoké és az örömé. És ha ezekből semmit sem veszítünk, talán még a kakaó nélküli csokoládét is megszerethetjük.