2025.11.23.
A babatervezés időszaka nem csak a lelki felkészülésről szól. A megfelelő vitaminok és tápanyagok pótlása már a fogantatás előtt hónapokkal javíthatja a termékenységet, és csökkentheti a fejlődési rendellenességek kockázatát. A szakértők szerint néhány kulcsvitamin tényleg „játékot dönthet” a sikeres teherbeesésben.
A tudatos felkészülés a várandósságra legalább három hónappal a tervezett fogantatás előtt kezdődik. Ebben az időszakban a szervezetet érdemes feltölteni azokkal a mikrotápanyagokkal, amelyek támogatják a hormonális egyensúlyt, az egészséges petesejt- és spermiumképződést, valamint a méhnyálkahártya megfelelő működését. Ezek azok a vitaminok, amik igazán fontosak.
Forrás: Shutterstock
A legfontosabb vitaminok fogantatás előtt: folsav és metilfolát
A folsav (B9-vitamin) a fogantatás előtti időszak legfontosabb tápanyaga. Szerepe kulcsfontosságú a sejtosztódásban és az idegcső záródásában, ami a terhesség első heteiben történik – sokszor még azelőtt, hogy a nő tudna a várandósságról. A nőgyógyászok napi 400 mikrogramm folsav szedését javasolják már a tervezett fogantatás előtt legalább 3 hónappal, illetve a várandósság első trimeszterében is.
Azonban nem minden szervezet képes hatékonyan átalakítani a folsavat aktív formává. A lakosság 30–40%-ánál előfordulhat az úgynevezett MTHFR génmutáció, amely miatt a szervezet nem tudja jól hasznosítani a hagyományos folsavat. Ilyenkor érdemes metilfolátot tartalmazó étrend-kiegészítőt választani, ami már biológiailag aktív formában segíti a fejlődő embriót.
Vas, cink, D-vitamin – A hormonális egyensúly támogatói
A fogantatás sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő vasraktár. A vas nemcsak a vérképzésben, hanem az oxigénszállításban és a petesejt érésében is szerepet játszik. Vashiány esetén a menstruációs ciklus rendszertelenné válhat, a peteérés pedig zavart szenvedhet.
A szakértők szerint a vasat érdemes C-vitaminnal együtt bevinni, mert így jobban felszívódik.
A D-vitamin a hormonháztartás „kulcsvitaminja”. Hiánya összefügghet az ovulációs zavarokkal, a PCOS-szel és az inzulinrezisztenciával is. A D-vitamin segíti a petefészek működését és az embrió beágyazódását, ezért a fogantatás előtt legalább 2000–4000 NE napi bevitel javasolt (laborvizsgálat alapján).
A cink mind a női, mind a férfi termékenység szempontjából fontos. Segíti a hormontermelést, a petesejt és a spermium érését, valamint a sejtosztódást. Emellett antioxidáns hatású, vagyis védi a petesejteket a sejtkárosodástól.
A B6- és B12-vitaminok, valamint a magnézium hozzájárulnak a hormonális egyensúlyhoz és a stressz csökkentéséhez – ami szintén befolyásolja a termékenységet.
Omega-3 zsírsavak és antioxidánsok – A sejtek védelmében
A fogantatás előtti étrendben az omega-3 zsírsavak (EPA és DHA) nélkülözhetetlenek. Javítják a petesejt és a spermium minőségét, segítik a méhlepény kialakulását, és gyulladáscsökkentő hatásuk miatt elősegítik az egészséges hormonális működést. A szakértők heti 2–3 adag tengeri hal vagy napi omega-3 étrend-kiegészítő fogyasztását javasolják.
Az antioxidánsok – például a C- és E-vitamin, a szelén és a koenzim Q10 – védik a sejtek DNS-ét az oxidatív stressztől. Ez különösen fontos, mivel a petesejtek és spermiumok érzékenyek a szabadgyökök károsító hatására.
A nőgyógyászok hangsúlyozzák, hogy a vitaminpótlás nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet. A legjobb, ha a kiegészítők mellett a mindennapi táplálkozás is bővelkedik zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonákban és jó minőségű fehérjében.
A fogantatásra való felkészülés során a cél nem a „minél több”, hanem a megfelelően beállított, orvosi alapú pótlás. Egy egyszerű vérvétellel ellenőrizhető, hogy mely vitaminokra és ásványi anyagokra van valóban szükség.
A tudatos vitaminpótlás tehát nem divat, hanem befektetés a jövőbe – a saját egészségünkbe és a leendő baba fejlődésébe egyaránt.
