2026.02.27.
Ingerlékenység, dühkitörések, mély szomorúság vagy szorongás. A premenstruációs diszfóriás zavar jelentősen befolyásolhatja a mindennapi működést, a párkapcsolatot és a munkateljesítményt is.
Sok nő tapasztal a ciklus második felében ingerlékenységet, feszültséget vagy hangulatingadozást, azonban a premenstruációs diszfóriás zavar ennél jóval intenzívebb állapot. A tünetek általában az ovuláció után kezdődnek, a menstruáció megjelenésével pedig gyorsan enyhülnek. A premenstruációs diszfóriás zavar nem egyszerűen „erős PMS”, hanem diagnosztikai kritériumokkal meghatározott, kezelést igénylő kórkép.
Forrás: 123RF
A premenstruációs diszfóriás zavar rövid összefoglalása
- A premenstruációs diszfóriás zavar ciklushoz kötötten jelentkezik
- A tünetek a luteális fázisban erősödnek
- Hangulati és testi panaszok egyaránt előfordulnak
- A menstruáció kezdetével javulás tapasztalható
- A mindennapi működést jelentősen ronthatja
- Kezelhető állapot
Milyen tünetek utalnak premenstruációs diszfóriás zavarra?
A premenstruációs diszfóriás zavar legjellemzőbb tünetei közé tartozik a kifejezett ingerlékenység, dühkitörés, mély szomorúság vagy szorongás. Gyakran jelentkezik koncentrációzavar, alvásprobléma, fáradtság és motivációhiány. Egyes nők erős önkritikáról, reménytelenségérzésről számolnak be.
Testi tünetek is társulhatnak hozzá, például mellfeszülés, puffadás, fejfájás vagy izomfájdalom. A különbség a hagyományos PMS-hez képest a tünetek intenzitásában és abban rejlik, hogy a premenstruációs diszfóriás zavar jelentősen akadályozza a mindennapi tevékenységeket.
Mi áll a háttérben?
A premenstruációs diszfóriás zavar kialakulása nem a hormonok kóros szintjéhez, hanem a hormonális ingadozásra adott fokozott idegrendszeri érzékenységhez kapcsolódik. Az ösztrogén és a progeszteron ciklus közbeni változása befolyásolja a szerotonin működését, amely a hangulatszabályozás egyik kulcsa.
Genetikai hajlam és korábbi hangulatzavar is növelheti a kockázatot. A premenstruációs diszfóriás zavar tehát biológiai alapokon nyugszik, és nem akaratgyengeség vagy túlérzékenység következménye.
Hogyan diagnosztizálható és kezelhető?
A premenstruációs diszfóriás zavar diagnózisa tünetnapló vezetésével történik. Legalább két-három cikluson át rögzíteni kell a hangulati és testi tüneteket, hogy bizonyítható legyen a ciklushoz kötött mintázat.
A kezelés többirányú lehet. Bizonyos antidepresszánsok, különösen a szerotonin-visszavételt gátló készítmények, hatékonyan csökkentik a tüneteket. Hormonális fogamzásgátló is szóba jöhet egyes esetekben. Életmódbeli változtatások, rendszeres mozgás, megfelelő alvás és stresszkezelés szintén javíthatják az állapotot.
A párkapcsolatra és a mindennapokra gyakorolt hatás
A premenstruációs diszfóriás zavar nemcsak az érintett nő belső állapotát befolyásolja, hanem a környezetére is hatással van. A ciklus második felében jelentkező ingerlékenység, visszahúzódás vagy fokozott érzelmi reakciók könnyen félreértésekhez vezethetnek a párkapcsolatban és a munkahelyen egyaránt.
Gyakori, hogy az érintettek utólag bűntudatot éreznek a viselkedésük miatt, ami tovább növeli a lelki terhelést. A betegség felismerése ezért nemcsak orvosi, hanem kommunikációs kérdés is. Ha a környezet tisztában van azzal, hogy a tünetek ciklushoz kötöttek és biológiai alapúak, nagyobb megértéssel és türelemmel tud reagálni. A tudatos önismeret, a tünetek előrejelzése és a támogató közeg jelentősen csökkentheti a premenstruációs diszfóriás zavar okozta feszültséget a mindennapokban.
Összegzés
A premenstruációs diszfóriás zavar súlyos, de kezelhető állapot. A tünetek ciklikus jelentkezése fontos diagnosztikai jel. A megfelelő kivizsgálás és célzott kezelés jelentősen javíthatja az életminőséget. A panaszokat nem szabad bagatellizálni, mert a premenstruációs diszfóriás zavar szakmai támogatással jól kontrollálható.
Ajánljuk a női egészséggel kapcsolatos alábbi cikkeinket is:
