2026.06.10.
Az érintett nők közel felét gátolja a visszérbetegség a ruhaválasztásban. Egy kutatásból kiderült, hogy nem az életkor, hanem a tájékozottság dönt arról, hogy időben orvoshoz
fordulnak-e.
A visszérproblémával küzdő magyar nők jelentős részének a nyár nem a felszabadult öltözködésről, hanem a lábak takargatásáról szól a tüneteik miatt. A Servier Hungária Kft. kutatása szerint tízből négy érintett nőt kifejezetten gátol a visszér a ruhaválasztásban, miközben a válaszadók több mint 86 százaléka úgy nyilatkozott, hogy csak a tünetek előrehaladottabb szakaszában fordulna orvoshoz. Pedig a kezeletlen visszér idővel akár súlyos szövődményekhez, például trombózishoz is vezethet.
Forrás: Servier Hungária
Esztétikai és lelki teher is a visszérbetegség
A visszérbetegség azon felül, hogy fizikailag is súlyos problémákat okozhat, a hétköznapokon is legalább akkora fejtörés elé állítja a nőket. A kutatás szerint őket szinte ugyanannyira aggasztja a visszér esztétikai megjelenése (56%), mint a betegség súlyos szövődményeinek kockázata (55%). Ez jól mutatja, hogy a probléma nemcsak egészségügyi, hanem önbizalmi kérdés is. A kutatás másik fontos tanulsága, hogy a korai orvoshoz fordulási hajlandóságot erősebben befolyásolja a tájékozottság, mint az életkor, a nem vagy a családi érintettség. A visszérrel kapcsolatban a magukat leginkább informáltnak érző válaszadók 21 százaléka már az első tünetek megjelenésekor szakemberhez fordulna, miközben a legkevésbé tájékozottak körében ez az arány mindössze 5 százalék.
Forrás: Servier Hungária
A Servier Hungária Kft. 2026. április 6. és 2026. április 19. között nem reprezentatív felmérést készített, amelyben 1001 önkéntes kitöltő vett részt. Ennek célja, hogy az eredményeken keresztül nagyobb lehetőség nyíljon arra, hogy az emberek jobban megértsék, hogyan alakul ki a visszérbetegség, és milyen tényezők befolyásolják a tünetek megjelenését.
A krónikus vénás betegségek világszerte a leggyakoribb keringési problémák közé tartoznak, és különösen gyakran érintik a nőket. A probléma olyannyira rányomja a bélyegét a mindennapokra, hogy az öltözködésben is kompromisszumra kényszerülnek.
A válaszadók jelentős része bevallotta: a tünetek miatt egyáltalán nem mer rövidnadrágot vagy szoknyát hordani, így takarni kényszerül a lábát még a legmelegebb hónapokban is. Ez állandó diszkomfortérzetet szül, különösen a strandszezonban.
Több mint szépséghiba
A megkérdezettek több mint 97 százaléka hallott már a visszér okozta súlyos következményekről, például a gyulladásról és a krónikus lábfájdalomról, és még többen tapasztalják a tüneteit, de csupán egyharmaduk fordult már orvoshoz. Ők is csak akkor, amikor a fájdalom már elviselhetetlenné vált. Az adatok alapján a túlsúllyal élők kisebb eséllyel kérnek segítséget a panaszok korai szakaszában (10%). Míg a nem túlsúlyos válaszadók 14 százaléka már az első tünetek megjelenésekor szakemberhez fordulna.
A visszeret még mindig sokan esztétikai problémának tekintik, pedig valójában egy krónikus keringési betegségről beszélünk. A kezeletlen visszérbetegség növelheti egyes szövődmények kialakulásának kockázatát, idővel akár gyulladáshoz, bőrkárosodáshoz, súlyosabb esetben akár trombózishoz is vezethet
– mondta dr. Garbaisz Dávid érsebész szakorvos.
Érdekes a válaszadók attitűdje: ha problémákkal szembesülnének, felük (50%) csak a tünetek súlyosbodásakor, 22 százalék a fájdalom megjelenésekor, 15 százalék pedig már csak „végső esetben” menne orvoshoz. Ez pedig a kor előrehaladtával sem javul: a 40-esek 64 százaléka, az 50-esek 63 százaléka és a 60 év felettiek 64 százaléka ugyanúgy a súlyosbodásig halogatja az orvosi vizitet.
Forrás: Sevier Hungária
Azok sincsenek könnyebb helyzetben, akik házi praktikákat vagy vény nélkül kapható krémeket próbáltak ki: az önkezelést választók több mint 64 százaléka továbbra sem keres fel orvost időben, ami arra utal, hogy a felületi kezelések hamis biztonságérzetet nyújthatnak.
Pedig az első éjszakai lábgörcs, a pókháló erek vagy az estére elnehezedő lábak megjelenése figyelmeztető jel lehet a mindennapokat hátráltató tünetek előtt.
Mit tehetünk ellene?
Bár a testmozgás bizonyítottan hozzájárul a mindennapi életminőség javításához és a fájdalom csökkentéséhez, de fontos kihangsúlyozni, hogy önmagában teljes védelmet nem nyújt a betegség kialakulásával szemben.
A felmérés adatai szerint a rendszeresen sportolók 98 százaléka tapasztalt már életében visszeres tünetet.
Ugyanakkor a rendszeres testmozgás önmagában nem mutatott kapcsolatot azzal, hogy valaki végül kezelésben
részesül-e. A tünetek megjelenésekor az időben elkezdett életmódváltás, a megfelelő mindennapi rutin kialakítása, a kompressziós harisnya viselése és a mielőbbi szakorvosi vizit együttesen nyújtják a leghatékonyabb megoldást.
Vénák Hete – kampány a halogatás és a takargatás megelőzéséért
A június 8. és 21. között zajló Vénák Hete a halogatás problémájával száll szembe, hogy a nyár ne szóljon többé a lábaink miatti szorongásról. A kezdeményezés oktató jellegű tartalmakkal és szakértők, influenszerek segítségével szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire ártalmas a kivárás, különösen, ha visszérbetegségről van szó. Ezzel párhuzamosan be is mutatja, milyen következményekkel jár, amikor valaki nem veszi komolyan az egészségügyi problémáit.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
