2026.07.20.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huAhogy világszerte, úgy hazánkban is rengetegen szedik a sztainokat. Egy új kutatás szerint azonban nem feltétlenül szükséges koleszterincsökkentőt használnunk, ha magasabb az optimálisnál az LDL-koleszterinszintünk. Julie Ward kardiológiai szakember szerint több, más szempontot is figyelembe kell venni.
Világszerte egyre többen szednek sztatinokat, ha magas az LDL-koleszterinszintjük. Vezető szakértők szerint azonban a döntést nem kizárólag a koleszterinszint, hanem a teljes szív- és érrendszeri kockázat alapján kell meghozni, amit évtizedek kutatásai is alátámasztanak.
Forrás: Shutterstock
Nem csak a koleszterinszint alapján dönthet az orvos
2015–2016-hoz képest napjainkig megháromszorozódott a sztatinokat szedők száma. A koleszterincsökkentők szedésének emelkedő tendenciáája annak köszönhető, mert a szív- és érrendszeri betegségek – amelyek jelenleg a világ vezető halálokai – megelőzésében kiemelt szerepet töltenek be.
A sztatinok az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), vagyis az úgynevezett rossz koleszterin szintjét csökkentik azáltal, hogy gátolják a máj koleszterintermelésében részt vevő enzimeket, miközben elősegítik a koleszterin eltávolítását a vérből. Ennek köszönhetően bizonyítottan mérséklik a szívroham és a stroke kialakulásának kockázatát.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a magas koleszterinszint önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy valakinek sztatint kell szednie. A döntés során figyelembe veszik többek között a vérnyomást, a családi kórelőzményt, valamint más kockázati tényezőket is. Julie Ward kardiológiai ápoló a BBC Science Focusnak elmondta, az orvosok ezekből az adatokból számítják ki az egyén tízéves szív- és érrendszeri-betegség kockázatát.
„Amint megvan a kardiovaszkuláris kockázati pontszám, az orvos javasolhatja, hogy a páciens mit tehet a kockázat csökkentése érdekében” – nyilatkozta Ward. A konzultáció során az életmódbeli változtatások – például az egészségesebb táplálkozás, a rendszeres testmozgás vagy a dohányzásról való leszokás – is szóba kerülhetnek. Alacsonyabb kockázat esetén ezek önmagukban is elegendőek lehetnek, amit néhány hónappal később kontrollvizsgálat dönthet el.
Évtizedes kutatások támasztják alá a sztainok hatékonyságát
James Sheppard professzor, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a sztatinok az orvostudomány egyik legalaposabban vizsgált gyógyszercsoportja. „A sztatinok valószínűleg a legszélesebb körben tanulmányozott gyógyszerek az orvostudomány történetében. Rengeteg klinikai vizsgálat folyik ezekkel kapcsolatban” – mondta a szakember. Egy korábbi kutatás például közel 39 ezer ember adatait elemezte, és arra jutott, hogy a gyógyszer 12 hetes alkalmazása az adagolástól függően 37–52 százalékkal csökkentette az LDL-koleszterin szintjét.
Egy 2025 elején megjelent klinikai vizsgálat szerint a sztatinok 20–62 százalékkal mérsékelhetik a szívroham vagy más szív- és érrendszeri okból bekövetkező halálozás kockázatát. A legnagyobb előnyt azok élvezik, akik eleve magasabb kockázati csoportba tartoznak. Ez azt jelenti, hogy míg egy 1 százalékos kockázatú embernél egy 20 százalékos relatív kockázatcsökkenés mindössze 1 százalékról 0,8 százalékra mérsékli a kockázatot, addig egy 10 százalék feletti kockázati pontszámmal rendelkező betegnél a kezelés jóval nagyobb egészségügyi előnyt jelenthet.
És mi van a sokat emlegetett mellékhatásokkal?
James Sheppard azt állítja, hogy a sztatinoknak rosszabb a hírük, mint amennyire ártalmasak és amennyi mellékhatásuk van. Egy kutatás során 120 ezer ember adatainak elemzésével arra jutott, hogy csak keveseknél és/vagy gyengén jelentkeztek mellékhatások. Körülbelül 10 ezer emberből 15 számolt be izomfájdalomról vagy más izomeredetű panaszról, míg a máj-, vese- és szemproblémák ennél is ritkábbak, az ő esetükben az adag csökkentését javasolták.
Korábban arról is lehetett olvasni, hogy a gyógyszer egy ritka, hosszú távú, izomgyengeséget okozó állapotot, az úgynevezett myasthenia gravist is okozhatja. Ezt az állapotot általában lógó szemhéjak, kettőslátás, rágási és nyelési nehézségek, elmosódott beszéd, gyenge karok, lábak, valamint légszomj alapján lehet azonosítani. Az újabb vizsgálatok alapján azonban ennek a kialakulási kockázata minimális.
Mi a konklúzió?
Az eddigi tudományos bizonyítékok alapján a szakértők szerint a sztatinok hatékony és biztonságos eszközt jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, ugyanakkor a kezelés megkezdéséről minden esetben személyre szabott kockázatértékelés és orvosi konzultáció, tehát nem egyetlen laborparaméter alapján érdemes dönteni.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
