A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát fedezték fel egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében.

A ma ismert nyolckarú polipfajoktól eltérően a fejlábúak ezen ősének tíz karja volt, ezek közül kettő kétszer olyan hosszú, mint a többi nyolc. A 328 millió éves kövület olyan jó állapotban maradt fenn, hogy karjain két párhuzamos sorban jól kivihetők még a tapadókorongok is.

A Syllipsimopodi bideni névre keresztelt őspolipot az amerikai Montana állam középső részén, a Bear Gulch nevű mészkőformációban találták, és 1988-ban a kanadai Royal Ontario Museumnak adományozták. Sekély trópusi óceáni öbölben élhetett, közepes szintű ragadozó lehetett, kisebb gerincesekkel táplálkozhatott.

Az állatnak torpedóformájú teste és tintahalszerű megjelenése volt, noha nem állt közeli rokonságban a tintahalakkal, amelyek sokkal később jelentek meg. Ez a legrégibb ismert élőlény tapadókorongokkal, amelyek megkönnyítik a zsákmány és más tárgyak megfogását.

A mai polipok legősibb, tízkarú rokonát fedezték fel - A kép illusztrációForrás: 123rf.com

Az amerikai Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum tudósai szerint a 12 centiméter hosszú példány sok millió évvel korábban élt, mint azt eddig feltételezték, ami azt jelenti, hogy a polipok a dinoszauruszok előtti időkből származnak.

Nagyon ritkán találni megkövült lágyszövetet, ezért a felfedezés nagyon izgalmas; jóval korábbra teszi a fejlábúak eredetét az eddig ismertnél - állapította meg Mike Vecchione, a Smithsonian zoológusa a Nature Communications című szaklapban kedden publikált tanulmányban.

A fosszília évtizedeken át hevert egy fiókban, a tudósok figyelmét jobban lekötötték a megkövült cápák és más, érdekesebbnek látszó leletek, ám egy napon felfigyeltek a lény 10 karjára.

A kövületben tintazacskó létezésére utaló nyomokat is találták - közölte Christopher Whalen, az Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológusa, a tanulmány társszerzője. A mai polipokhoz hasonlóan az ősi lény is sötét folyadékba burkolózott a ragadozóktól való védekezésként.

A kövület sokat változtat a polipok evoluciójával kapcsolatos ismereteinken, és arra utal, hogy az állatok ezen csoportjának legősibb tagjai külsőleg a ma élő tintahalakra hasonlítottak - állapította meg Whalen.

"A polipok a legintelligensebb gerinctelenek, és általában is legértelmesebb állatok közé tartoznak. Nagyon izgalmas látni, hogy evolúciós szempontból honnan indultak" - tette hozzá.

A tudósok szerint a Syllipsimopodi bideni egyszerre lehetett az őse a mai polipoknak és a vámpírtintahalnak, neme egyetlen képviselőjének, amely nevétől eltérően inkább polip, mint tintahal. A vámpírtintahal eddig ismert legkorábbi példánya 240 millió éves volt.

A Syllipsimopodi bideni felfedezése azt jelenti, hogy az eddig véltnél legalább 82 millió évvel korábbról erednek a fejlábúak, amelyeknek osztálya magába foglalja a polipokat és a vámpírtintahalat is.

A mai vámpírtintahalaknak nyolc karjuk van és két elcsökevényesedett végtagjuk, ez utóbbi a polipoknál nem fordul elő. Christopher Whalen szerint a Syllipsimopodi az első kövület, amely bizonyítja, hogy a lábasfejűek őseinek 10 karja volt, mint azt korábban is feltételezték.

A fajt leíró tudósok Joe Biden amerikai elnökről nevezték a furcsa lényt, elmondásuk szerint tiszteletük jeleként, amiért az elnök erősen támogatja a tudományt és a kutatásokat.

Kínai tudósok nemrég meglepő eredményre jutottak az koronavírussal kapcsolatban: ettől az állattól eredhet az omikron variáns.