Megdöbbentő, de Dániában még csak most, 2015 áprilisának végén lett tilos az állatokkal való szexuális aktus. Hogy mégis miért lehetett mindezidáig legális a parafíliának ezen területe az Európai Unió egyik tagországában? Most végre kiderült.
A bestialitás, vagyis az embernek állattal való természetellenes nemi érintkezése egészen napjainkig jogtiszta formája volt a nemi vágy kiélésének a skandináv országban. És nem pusztán a dánok űzték ezt a beteges szokást, hanem turisztikai szempontból is népszerű célpont volt Dánia, mert olyan élményben részesülhettek az utazók, amelyben más EU-tagországban nem. Végül épp az állatszexturisták miatt szigorítottak a korábbi törvényeken...
A Reuters információi szerint a módosítás előtt csak abban az esetben volt tiltott a szex az állatokkal, amennyiben bizonyos volt, hogy az fájt nekik. A mezőgazdasági miniszter véleménye szerint azonban ezt túl nehéz volt bizonyítani, vagy bármilyen módon alátámasztani.
Tény, hogy a szex ember és állat között nem ismeretlen jelenség, a világirodalom számos alkotása foglalkozik ezzel a témával, és az ókori mondavilág vissza-visszatérő eleme az ember és állat közötti kölcsönös vágyódás - derül ki korábbi cikkünkből, amelyben egy természetfotós és egy delfin "szerelméről" is szót ejtettünk.
Egy 2011-es kutatás 10-15%-ban határozta meg azoknak az eseteknek a számát, amelyben a szexuális interakció (vagy akció) ember és állat között zajlott. Hazai szakemberek szerint ez azért nagy valószínűséggel túlzó szám, hiszen ez azt is jelenthetné, hogy minden tíz, tizenötödik ember "vetett már szemet" állatra, vagy engedte, hogy egy állat szexuális vágyódása az ő részvételével beteljesüljön. Más megközelítés alapján viszont azt is jelentheti, hogy az állati szexet élvező emberek elképesztő gyakorisággal művelik azt, és élményeikről bátran be is számolnak - írtuk korábban.
A már említett felmérésből az derül ki, hogy az illető, aki állati szenvedélyének hódol, nem feltétlenül iskolázatlan, nincsenek szocializációs hátrányai, valamint nem kell nélkülöznie a szexuális aktusokra is kész emberi kapcsolatokat. Ennek ellenére a szexualitása rendkívül szélsőséges keretek között mozog. Ezek az emberek a külső kontroll megléte és a várható következmények mérlegelése mellett is felvállalják az állatokhoz fűződő vágyaikat.
Nem lehet tudni pontosan, hogy mekkora a zoofilek száma, mivel ritkábbnál is ritkábban kérnek segítséget, inkább rendőrségi hírekből értesül róluk a közönség. Viszont kifejezetten soknak érzem a 10-15%-ot, egyéb adatokra támaszkodva 1-2% alá becsülném a mennyiségüket. Nem hétköznapi életet érintő, sokkal inkább hátborzongató téma ez, amelynek oka, súlya van.