Bizarr oka van annak, hogy 1582 októberében miért hiányzott a naptárból 10 nap

Az év 365 napból áll, elosztva a hónapokra, amelyek felváltva 31 és 30 naposak, kivéve a februárt, amely 28 napos, és a szökőéveket, amikor a február 29 napos, és a szomszédos július és augusztus hónapok sem váltanak sokat, hiszen mindkettő 31 napos. Minél többet nézzük a naptárat, annál kevesebb értelme van. Jelenleg október van, és azt gondolnánk, hogy ez az év nyolcadik hónapja, hiszen nem véletlenül „okt”, de úgy tűnik, tévedünk.

Az elveszett naptári napokat Julius Caesarnak köszönhetik

Julius Caesar i.e. 46-ban állt elő egy ötlettel a naptár javítására, ám egy kis baklövést követett el, ami 10 nap eltűnéséhez vezetett. A Julián-naptár, amelyet róla neveztek el, végül 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb lett, mint egy év tényleges időtartama. A Nap nem tartja magát pontosan a mi napszakunkhoz, ezért vannak szökőévek, hogy ezt pótoljuk. Ez némi szerkezeti problémát okozott, mivel az évszázadok során a naptár és a földi évszakok kezdtek kicsúszni a szinkronból, ami bizonyos problémákhoz vezetett, például ahhoz, hogy nehéz volt kitalálni, mikor van húsvét.

1562-ben úgy döntöttek, hogy valamit tenni kell ezzel kapcsolatban, és a Trentói Zsinat, amely megpróbálta kitalálni, hogyan reagáljon a reformációra, és úgy döntött, hogy a pápára bízza a dolgot. IV. Pius és V. Pius érkezett XIII. Gergely pápa, aki 20 évvel azután, hogy a pápát új naptár kidolgozásával bízták meg, végre létrehozott egyet.

Az 1582-es nagy váltáskor úgy döntöttek, hogy 10 napot elhagynak, hogy a dolgok ismét a helyükre kerüljenek, és az októbert választották, hogy ne ütközzön semmilyen fontos vallási ünneppel. Az emberek október 4-én feküdtek le, és október 15-én ébredtek fel, kivéve a franciákat, akik úgy döntöttek, különcködnek egy kicsit, és decemberben tették ugyanezt: ők december 9-ről december 20-ra ébredtek.

A Gergely-naptárt 1582 óta világszerte elerjedt. Spanyolország, Portugália, Franciaország, az olasz államok, a katolikus Németalföld (a mai Belgium és Hollandia), Luxemburg, a Lengyel-Litván Nemzetközösség és különböző gyarmataik voltak az új naptár első alkalmazói. Két évvel később a Cseh Királyság is úgy döntött, hogy itt az ideje váltani, akárcsak Svájc egyes részei. A 17. században a német Poroszország is átállt a gregoriánra, míg Elzász és Strasbourg nem sokkal azután, hogy Franciaország meghódította őket. 1700-ban Norvégia, Dánia, a protestáns Németalföld és Svájc több része is átállt a naptárra, míg 1752-ben végül a britek is beadták a derekukat.