A rádiumlányok története az 1920-as évek Amerikájának egyik legsokkolóbb tragédiája. A fiatal nők festőként dolgoztak különböző óragyárakban, ahol olyan fénylő festéket használtak, amely rádiumot tartalmazott. Az óragyártásban azért alkalmazták a rádiumot, mert ennek a radioaktív anyagnak az egyik tulajdonsága, hogy sötétben világít – így a festett óraszámlapok éjszaka is láthatóak voltak.

Forrás: Wikipedia
Miért váltak a rádiumlányok legendává?
A rádiumlányok akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy a rádium káros hatással van az egészségükre. Az óraszámlapok festésének precíz munkája során gyakran azt tanácsolták nekik, hogy a finom ecsetvonás érdekében nyelvükkel hegyesítsék meg az ecsetüket. A világító festék annyira tetszett a lányoknak, hogy volt aki körömlakknak használta, sőt, a fogait is bekente vele. Mivel nem voltak tisztában a rádium káros hatásaival, ezt a gyakorlatot nap mint nap folytatták, így folyamatos sugárterhelésnek tette ki őket. A rádium káros hatásai idővel súlyos betegségeket okoztak. A legtöbb rádiumlány fogínyvérzést, csontfájdalmat, majd később súlyos csontpusztulást tapasztalt. A rádium mandibula néven elhíresült állapotban a nők állkapcsa egyszerűen szétesett, mivel a rádium szó szerint elpusztította a csontszövetüket.
A rádiumot Marie Curie fedezte fel 1898-ban, amikort sikeresen különített el egy kis mennyiséget több tonna uránszurokércből. Az asszonyt kutatása ugyan világhírűvé tette, de mivel mindenféle védelem nélkül dolgozott a radioaktív anyaggal, így végül a halálát is a sugárterhelés okozta.
Mollie Maggia volt az első
1922-ben Mollie Maggia volt az első, aki gyakorlatilag hónapok alatt leépült a rádium tartalmú festék miatt. A fiatal lány szájában tályogok keletkeztek, és bár eltávolították néhány fogát, az állkapcsa annyira eldeformálódott és elgyengült, hogy a legkisebb hatásra is darabokra tört. A lány végül néhány hónap múlva szörnyű kínok között halt meg.
A lányok bátorsága megtörte a gyárak ellenállását
Miután a gyárak nem voltak hajlandók felelősséget vállalni a dolgozók egészségügyi problémáiért, néhány bátor rádiumlány jogi útra terelte az ügyet. Az első, és egyik leghíresebb ilyen per Grace Fryer, Edna Hussman, Katherine Schaub és a testvérpár, Quinta McDonald és Albina Larice által indított ügy volt. Ezeknek a nőknek már nem volt mit veszíteni: mindannyian a rádium okozta súlyos tünetektől szenvedtek. A gyár ügyvédei kihasználták szörnyű helyzetüket, húzták az időt, hiszen tudták, hogy a lányok mindenképpen belehalnak a mérgezésbe. A rádiumlányok kitartása és elkötelezettsége végül precedenst teremtett, és a bírósági győzelem megerősítette a munkavédelmi törvény szükségességét. Ez az eset volt az egyik első alkalom, amikor a dolgozók sikeresen perelték be munkaadóikat egészségkárosodás miatt.
A rádiumlányok története alapjaiban változtatta meg az amerikai és nemzetközi munkavédelmi törvényeket. Ez volt az egyik első eset, amikor elismerték a vállalatok felelősségét a dolgozóik biztonságáért, és szigorúbb munkavédelmi előírások születtek a munkahelyi sugárzásnak kitett dolgozók védelmében.
Örökségük napjainkig él
A rádiumlányok története nemcsak a munkahelyi ártalmakra hívja fel a figyelmet, hanem emlékeztet arra, hogy milyen fontos a munkavállalók jogainak védelme. Az ő kitartásuk és áldozatuk hozzájárult ahhoz, hogy ma szigorúbb előírások szabályozzák a veszélyes anyagokkal dolgozók védelmét, és a munkáltatók felelősségre vonhatók legyenek az egészségkárosító hatásokért.
Rádiumlányok a filmvásznon
2020-ban Joey King főszereplésével film készült a rádiumlányok történetéből. A film hitelesen mutatja be a fiatal lányok küzdelmét az életükért és az igazságért.