Báthory Erzsébet rémtettei: a vérszomjas grófnő legendája

Csejte kegyelmet nem ismerő grófnője, Báthory Erzsébet vérrel és kínzással írta be a nevét a világtörténelembe. Rémisztő természetét remekül jelzi, hogy halála után több, mint 400 évvel is félelem tölti el az embert emlékétől. Vajon mi lehet az igazság legendája mögött? 1560. augusztus 7-én, pontosan 465 évvel ezelőtt született a kegyetlen sorozatgyilkosnak titulált grófnő – ennek apropóján gyűjtöttük össze rémtetteit.

Csejte háborodott szelleme, avagy Báthory Erzsébet rémtettei

Női Drakbáthoryula, aki meggyilkolt fiatal lányok vérében fürdött, kéjes vigyorral az arcán okozott szenvedést és kínt, rettegésben tartva az uradalmában élő parasztságot. Az ördög szállta asszony, boszorkány könyörtelensége olyan hírhedt volt, hogy a legenda szerint a parasztok elrejtették előle lányaikat.

Válogatott módszerekkel kínoz(tatta) áldozatait: élve sütés, tűszúrás, forró fürdő, jeges víz. Nem csak Báthory Erzsébet grófnő, de néhai férje, Nádasdy Ferenc is kegyetlenkedésiről volt hírhedt. Amíg a parasztokat kínozta, a közvélemény illedelmesen félrenézett, de egy idő után már alacsonyabb rangú nemesek sem menekültek haragja elől – Vesztét is ez okozta.

Báthory Erzsébet pere

A grófnő ámokfutásának végül egy császári per vetett véget, melyet Thurzó György nádor kezdeményezett, az egy évig tartó nyomozás alatt pedig mintegy 327 tanút hallgattak ki. Hogyha ilyen komoly nyomozás folyik egy ügyben, komoly dolognak kellett történnie.

Az tény, hogy Báthory Erzsébet valóban nem bánt kesztyűs kézzel parasztjaival, viselkedése férje halála után visszahúzódó lett, történelmi feljegyzések szerint pedig migrén, epilepszia kínozta gyerekkora óta, amit könnyen össze lehetett téveszteni a tébollyal. A véres történetek fő forrása, Thurzó György könyve Báthory Erzsébet halála után több mint száz évvel keletkezett, mely nem mentes a túlzásoktól.

Különös módon azonban a grófnőt magát soha nem ítélték el, helyette négy szolgáját végezték ki. A per irataiból világos, hogy nem sikerült minden tettét egyértelműen rábizonyítani, amiben a kor jogi gyakorlata is vádlói oldalán állt. Ugyanis a 17. században a jog nem tett különbséget a vád és bűntett között.

Kegyetlen gyerekkor és az igazság Báthory Erzsébet legendája mögött

Férje halála után Báthory Erzsébet az egyik legvagyonosabb arisztokratája lett az országnak, aki túl befolyásos embereknek állt útjában. Őrültté nyilvánításából nem csak a császár, de közvetlen családtagjai előnyt kovácsoltak. A feljegyzések alapján semmivel nem volt véreskezűbb jobbágyaival, mint a kor arisztokrata hölgyei.

Férje sem volt rá jobb hatással: Nádasdy Ferenc egy sikeres, ám könyörtelen katona volt, aki állítólag tűkkel ellátott kesztyűt adott felségének, hogy azzal csapkodja a szolgákat, nagynénje pedig a hús örömeibe vezette be.

A tudomány jelenlegi állása szerint Báthory Erzsébet hírnevét nem támasztja alá hiteles forrás, pont annyira volt kegyetlen, mint kortársai. Véres fürdője pedig biológiai képtelenség, minthogy a vér megalvadása azelőtt bekövetkezik, hogy beleülne valaki. Legendája azonban tovább él, mivel az emberek kulturális okokból igénylik a hozzá hasonló ikonokat.