Talpcsikiző és temetési bohóc – 7 fura munka a történelemből, amikkel degeszre keresték magukat

Egy munka csak akkor létezik, ha van rá piaci igény. Így van ez a modern technológia által vezérelt kapitalista társadalomban, de ugyanígy volt a történelmi időkben is. Egyes történelmi munkáknál már csak az a felfoghatatlanabb, hogy milyen jól meg lehetett belőlük élni. Ezekből a furcsa hivatásokból szemezgettünk.
Mielőtt a hűtőszekrények megjelentek volna, szó szerint jégszekrényben próbálták tartósítani a romlandó élelmiszert. Ehhez professzionális jégvágókat alkalmaztak, akik télen a befagyott tavakból vágtak ki jókora jégtömböket, melyet jó pénzért eladtak, bizniszüket a hűtő feltalálása tette érdektelenné az 1930-as években.
Egész évben őrizték a jeget, munkájuk a szélsőséges időjárása és fagyásveszély miatt nem volt veszélytelen.
Mielőtt az emberek eljutottak volna a kulturális fejlettség azon fokára, hogy a rendszeres tisztálkodásnak nem csak egészségügyi előnyei vannak, virágokkal, gyógynövényekkel igyekeztek elfedni a bűzt. A gazdagok professzionális füvesembert, avagy gyógynövény-hintőt is felfogadtak, akik gyógynövényekkel, zöldfűszerekkel hintették tele a privát és nyilvános tereket, hogy az arisztokraták fitos orrát kíméljék a kellemetlen szagoktól.
Személyzetre ott is szükség volt ahova a király is gyalog járt. A brit király udvarban egészen a 20. század elejéig létezett egy pozíció, ahol az uralkodónak illemhelyi teendőiben kellett segíteni. Amilyen undinak hangzik, olyan megbecsült pozíció volt ez, hisz a legbizalmasabb munka volt.
Szabályos kiváltságnak számított nemesi sarjak körében, több brit miniszterelnök is itt kezdte karrierjét.
Mielőtt a pszichológia megszületett volna, a frenológia áltudománya segítségével igyekeztek meghatározni egy ember személyiségét, intelligenciáját, jövőbeli karrierjét, családját. A frenológusok a fejforma, méret, különböző deformitások, jelek útján igyekeztek választ adni a kérdésekre, de a 19. század végével ez a hivatás is eltűnt a süllyesztőben.
A 17. században az orvostudomány és kuruzslás közt nagy volt az átjárás, melyre remek példa, hogy a varangyoknak gyógyító erőt tulajdonítottak. A varangydoktorok betegségek széles skálát igyekeztek szerencsétlen kétéltűekkel orvosolni, melyeket gyakran szárítottak, porítottak, ám a kezelések kétes eredményt hoztak. Ennek ellenére busásan megszedték magukat a mit sem sejtő lakosságból.
Mai ésszel kevés dolog áll egymástól távolabb, mint a bohóc és a temetés, pedig az ókori Rómában kéz a kézben járt. Amikor utolsó útjára kísérték az elhunytat, egy temetési bohócot béreltek fel, aki az elhunyt gesztusait, szava járását utánozta, és az akkori szakmák között igen keresett volt.
A fő funkciója az volt ennek a munkának, hogy vigaszt nyújtson és felszabadítsa a spirituális erőket.
Mindenkinek lehetnek fura szokásai, mely alól Nagy Katalin cárnő sem volt kivétel. A vidám természetű uralkodónő különös izgalomba jött, ha egy toll segítségével talpát csikizték, mely megtisztelő feladatra külön munkakört alakított ki fel. Ezzel a szokással trendet teremtett az orosz nemesség körében, talpcsikizőjét pedig busásan megfizette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.