Hiába van 230-as IQ-ja, mégsem ért ezekhez az alapvető dolgokhoz a világ legokosabb embere

Terence Tao neve fogalom a tudományos világban: matematikai zseni, akit sokan csak „a matematika Mozartjaként” emlegetnek. Már 9 évesen egyetemi órákra járt, 24 évesen pedig a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen lett a világ legfiatalabb professzora. A 230-as IQ-jával joggal ő a világ legokosabb embere, de most jön a feketeleves: vannak dolgok, amikben meglepően ügyetlen.

A zseni, aki a Szezám utcával kezdte

Az ausztráliai Adelaide-ben született Tao már gyerekként megmutatta, hogy nem átlagos. Kétévesen már a nagyobb gyerekeket tanította számolni, ötévesen végzett az általános iskola teljes matekanyagával, hétévesen középiskolai órákra járt. És mindez úgy indult, hogy a szülei a Szezám utca elé ültették, és egy matekfüzetet nyomtak a kezébe, amikor túl hangos volt.

Innen vezetett az út a Princetoni Egyetem doktorijáig, majd a UCLA professzori katedrájáig, Fields-érmekig, MacArthur-ösztöndíjig, sőt, még a Breakthrough Prize-ig is. Elképesztő karrier, amit csak egy igazi zseni képes befutni.

De hova tűnik az IQ a hétköznapokban?

Tao zseniális matematikus, a munka így számára nem jelent kihívást, de saját bevallása szerint a hétköznapi életben közel sem ennyire menő. Sőt, akadnak területek, ahol teljesen ügyetlen:

• Kézműves dolgok? Kész katasztrófa, ha valamit két kézzel kell megcsinálni.
• Írás? Csúnyán ír, és ezt ő maga is elismeri.
• Éneklés? Totális antitalentum, hiába lenne menő egy karaokeesten.

Szóval lehet, hogy bármilyen bonyolult matematikai problémát megold, de a svéd bútorgyártó szekrényének összeszerelésével valószínűleg órákig bénázna, majd feladná.

Zseni vagy hétköznapi ember? Mindkettő

Terence Tao története jól mutatja, hogy a „világ legokosabb embere” cím sem jelenti azt, hogy valaki mindenben tökéletes. A magas IQ nem véd meg attól, hogy hamisan énekelj, vagy hogy ne legyen kézügyességed. De talán épp ettől emberi: mert még ha matematikai zseni is, ő is küzd apró ügyetlenségekkel – pont, mint mi.