A nadrág, amiért börtön járt: a francia nők csak 2013 óta hordhatják szabadon


A párizsi nők öltözködése mindig is az elegancia és kifinomult ízlés jelképe volt, de azt kevesen tudják, hogy hosszú ideig illegálisan viseltek egy ruhadarabot. A mai női jogok fényében szinte hihetetlen, de Franciaországban több mint kétszáz évig tilos volt nadrágot hordaniuk a nőknek. Később ugyan enyhítették ezt a törvényt, de a végleges eltörlésére egészen 2013-ig kellett várni.

Ma már teljesen természetes, hogy a francia nők elegáns vagy szimplán kényelmes és praktikus nadrágban sétálnak az utcákon, de nem is olyan régen ezért le is tartóztathatták őket. A furcsa törvény megszületéséhez egészen 1800. november 17-ig kell visszarepülnünk a múltba, amikor hivatalosan kimondták, egy nőnek tilos férfi ruhát viselni, ha arra nem kapott külön engedélyt a helyi hatóságoktól. A szabályt később enyhítették. Az 1892-ben és 1909-ben bevezetett módosításokban azok a nők, akik lovon ültek vagy bicikliztek, felmentést kaptak a nadrágviselési tilalom alól.
Ennek a rendeletnek elsősorban az volt a célja, hogy korlátozza a nőket bizonyos hivatali pozíciók vagy más, férfias munkakörök betöltésében
– idézi a BBC Najat Vallaud-Belkacem a női jogok minisztere 2013-as nyilatkozatát. Az eredeti ok azonban ennél összetettebb lehetett. Egyes források szerint a francia forradalom utáni zavargásokat kívánták ezzel letörni, ugyanis akkoriban a bokáig érő, hosszú nadrág az elit elleni fellépés egyik meghatározó szimbóluma volt. Mások szerint azzal, hogy nem engedték a nőket férfiasan öltözködni, megakadályozták, hogy férfimódjára akarjanak gondolkodni és élni.
Akadtak azonban olyan bátor nők, akik fittyet hánytak erre a szabályra. Közülük a legismertebb és egyben legprovokatívabb George Sand francia írónő volt, akinek esze ágában sem volt engedélyt kérni, hogy magára húzzon egy férfi nadrágot. Sőt, gyakran jelent meg az utcán és különböző eseményeken férfiruhában, még a híres zeneszerző, Frédéric Chopin oldalán is látták így felöltözve, akivel éveken át romantikus kapcsolatot ápolt.

A 20. század közepére a szabályozás csupán papíron létezett. A női jogokat szorgalmazó mozgalmaknak és a második világháború női gyári munkásainak köszönhetően a közfelfogás átalakult, később pedig a divat nagyjai is tettek arról, hogy a nadrág a nők számára ne csak elfogadott, de sikkes viselet is legyen. A törvény hivatalos megszüntetésére mégis 2013-ig kellett várni, ekkor indítványozta az eltörlését Najat Vallaud-Belkacem. A miniszter indítványában arra hivatkozott, hogy ez a törvény ellentétes a francia alkotmánnyal és a nemek közti egyenlőség elvével.
A nadrág tehát Franciaországban nemcsak egy ruhadarab volt, hanem a lázadás, a függetlenség és az egyenlőség jelképe, jóval az első feminista mozgalmak megjelenése előtt.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.