Fogamzásgátlás a középkorban: gyomorforgató módszerekkel védekeztek
2026.02.26.
Mivel az egyház szigorúan tiltotta, hogy egy pár a gyermekáldás vágya nélkül egyesüljön, a nők titokban számtalan praktikát alkalmaztak.
A sötét középkor kifejezés nem véletlenül terjedt el. Ebben az időszakban az emberek az élet minden területén barbár szokásokat alkalmaztak. Nem volt ez másként a fogamzásgátlással kapcsolatban sem, ami a középkorban közel sem a maihoz hasonló elveken alapult. A gyermekáldás megelőzése az egyház szemében bűn volt, azonban a nők titokban mégis használtak különböző praktikákat. Mutatjuk, miket!
Forrás: Getty Image/Getty Image
- A középkorban az egyházi tilalom miatt a nők titkos fogamzásgátló praktikákat alkalmaztak.
- Növényi anyagok, például liliomgyökér és kerti ruta segíthették a terhesség megelőzését.
- Boszorkány amulettek és állati belsőségek is gyakori eszközök voltak a nem kívánt gyermekáldás ellen.
- Hüvelyöblítés és kezdetleges óvszerek is használatban voltak, de ezek gyakran veszélyesek voltak.
Fogamzásgátlás a középkorban: furcsa, gyomorforgató módszerekkel harcoltak a gyermekáldás ellen
A fogamzásgátlás története már az ókortól eredeztethető. Egészen az ókori Egyiptomtól vannak információink a gyermekáldás elleni védekezésről. Az I. e. 1550 körül keletkezett papirusztekercsekben esik szó különböző pesszáriumokhoz hasonló eszközökről, amelyek mézből, akácfalevelekből és gyolcsból készültek. Az igazán gyomorforgató és furcsa fogamzásgátló módszerek azonban inkább a sötét középkorból származnak.
Liliomgyökér
A középkorban, amikor a hivatalos egyházi álláspont szigorúan elítélte a fogamzásgátlást, a nőknek kreatív megoldásokhoz kellett folyamodniuk a nem kívánt terhesség elkerülésére. Egyik ilyen módszer volt a liliomgyökér és a kerti ruta használata. A nők ezeket a növényeket megtisztítva és aprítva a hüvelyükbe helyezték, abban a hitben, hogy csökkentik a termékenységet vagy akár meg is akadályozzák a fogantatást. A liliomgyökér erős hatóanyagai és a kerti ruta vegyületei miatt ezek a fogamzásgátlási praktikák részben irritáló hatásúak voltak, ami állítólag csökkentette a megtermékenyítés esélyét. A mai tudásunk szerint azonban ezek a módszerek nagyon bizonytalanok és inkább veszélyesek voltak a nőkre nézve. A középkori nők számára ugyanakkor szinte az egyetlen elérhető, „tudományos” megoldást jelentették. Ezt a tudást gyakran női közösségekben adták tovább, titokban, mivel az egyház szigorúan büntette a fogamzásgátlás minden formáját.
Boszorkányamulett
Elterjedt nézet volt a sötét középkorban, hogy a hölgyek elkerülhetik a nem kívánt gyermekáldást, ha egy menyét heréjéből készült amulettet viselnek. Ezek a boszorkányamulettek egyre népszerűbbek voltak a nők körében. A menyéthere medál mellett az öszvér fülzsírja, valamint egy fekete macska bal oldalából kivett csont is kedvelt eszköze volt a boszorkánydoktoroknak.
Hüvelyöblítés
A középkorban a közösülés utáni hüvelyöblítést ecetsavval vagy más anyagokkal már kiterjedten alkalmazták. Sajnos a terhesség megelőzésének olykor nagy ára volt: ezek a vegyületek nem ritkán halálos mérgezést is okoztak.
Kezdetleges óvszerek
Aki nem akart ilyen kétes módszerekre hagyatkozni, az speciális kis tokokat használt vékony bőrből vagy állatok belső szerveiből. Ezeket az egyház berkein belül a „bűn edényeinek” hívták, mivel nem nézték jó szemmel a gyermekáldás elkerülését. Ráadásul az ilyen eszközök csak a kiváltságos felső tízezer nagyon kis részének voltak elérhetőek. És ami még durvább, hogy általában többször is felhasználták őket.
Íme néhány egyéb cikk a fogamzásgátlásról:
