2026.02.26.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huMár az időjáráson is érezhető, hogy itt a tavasz. Hamarosan pedig eljön az óraátállítás ideje, elkezdődik a nyári időszámítás.
2026-ban az óraátállítás március 28-ról 29-re virradó éjszaka lesz. Egy órával előre kell állítani az időt, így egy órával kevesebbet alhatunk. Ez a dátum azt is jelenti, hogy ebben az évben a szokásos tavaszi óraátállításra a megszokottnál egy nappal korábban kerül sor.
Forrás: 123.rf.com
Miért lesz előbb 2026-ban az óraátállítás?
Március első vasárnapja nem ugyanarra a dátumra esik, idén március 29-re.
- 2025-ben egy nappal,
- 2024-ben pedig két nappal később kellett átállítani az órákat.
Honnan datálódik az óraátállítás?
Az óraátállítás gondolata egészen a 18. századig nyúlik vissza. Benjamin Franklin vetette fel először 1784-ben, hogy az emberek a Naphoz igazítva keljenek és feküdjenek, így kevesebb gyertyát használnának. A gyakorlatot azonban nem ő, hanem a németek vezették be először 1916-ban, az első világháború idején, amikor az energiatakarékosság valóban létkérdés volt. Magyarországon a nyári időszámítást először 1916-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vezették be energiamegtakarítási céllal.
Eltörlik az óraátállítást?
2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett az óraátállítás eltörlésére, mivel a kutatások szerint az energiamegtakarítás mértéke elhanyagolható, viszont az óraátállítás számos negatív hatással jár: megzavarja az alvásritmust, növeli a fáradtságot és a koncentrációs zavarokat. A tagállamok 2019-ig dönthettek volna arról, melyik időszámítást tartanák meg véglegesen, de máig nem született határozat. Magyarország a kormány álláspontja szerint inkább a nyári időszámítás mellett tenné le a voksát, vagyis azt támogatná, hogy este tovább legyen világos.
Hogyan hat a szervezetre az óraátállítás?
Az óraátállítás sokkal többet jelent egy elveszített (vagy megnyert) óránál: a szervezet belső órája, az úgynevezett cirkadián ritmus érzékenyen reagál az időeltolódásra. A tavaszi átállás után gyakori az átmeneti fáradtság, az alvászavar, a fejfájás és a koncentráció csökkenése, de a hangulatingadozás és az ingerlékenység sem ritka. A hormonális működés – különösen a melatonin és a kortizol termelődése – néhány napra kibillenhet az egyensúlyából, ami a női szervezetben még intenzívebben jelentkezhet, különösen stresszes időszakban vagy ciklusérzékenység esetén, de a gyerekek és háziállatok is megérzik. A szakértők szerint a fokozatos esti lecsendesedés, a képernyőidő csökkentése és a tudatos alvásrutin segíthet abban, hogy a test és a lélek gyorsabban alkalmazkodjon az új időrendhez.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
