Maxim úr, köszönjük a loknikat! – A zseni, aki néha megfeledkezett a válásról, mielőtt újra nősült


Hajsütővas a fürdőszobában, géppuska a harctéren – és mindkettő mögött ugyanaz az ember áll. Hiram Maxim nemcsak a találmányaival írta be magát a történelembe, hanem botrányos magánéletével, túlcsorduló önbizalmával és azzal a ritka képességgel is, hogy egyszerre tudott zseniális, veszélyes és meglepően szórakoztató lenni.

Mielőtt legyintenénk, hogy egy férfi mit is tudhat a hajformázásról, engedd meg, hogy bemutassam Sir Hiram Stevens Maximot, aki tényleg mindenbe beleütötte az orrát – és a kezét. Tőle kaptuk a hajsütővasat, az önműködő egérfogót, egy pár zsebinhalátort… ja, és a géppuskát is. Mármint az elsőt, a legendásat, amit róla neveztek el.
És miközben reggelente épp a füledet égeted meg a hajvasalóval, lehet, hogy ő is eszedbe jut – csak azt talán nem sejted, mekkora dráma és szenvedély volt az életében. Nemcsak a találmányai, a magánélete is simán megérne egy Netflix-sorozatot.
1840. február 5-én született egy maine-i kisvárosban, majd hamar rájött, hogy a világ túl unalmas lenne, ha ő nem nyúlna bele kicsit. Feltalálni kezdett – ahogy más fest vagy verset ír.
Már fiatalon nősült, de a magánélete később kifejezetten zavarossá vált: egyesek szerint három nőnek is „igennel” felelt, nem mindig időben, és nem mindig a válás után.
Egyik szeretője, Helen Leighton még be is perelte bigámia miatt, ráadásul azt állította, hogy Maxim gyermeket is nemzett vele. Az ügy végül csendben elsimult, de a történet a korabeli sajtótól kezdve a pletykás társasági körökig mindenhol visszhangzott. Maxim viszont nagyon disztingváltan hallgatott róla.
Hiram Maxim egyébként csípősen szellemes, éles nyelvű és végtelenül magabiztos ember volt, aki saját bevallása szerint is „inkább okozna megbotránkozást, mint unalmat”.
Ateistaként írt egy 400 oldalas könyvet, hogy elmagyarázza a kínaiaknak: nem minden európai bolond, csak mert hisz Istenben. És még ezt is illusztráltatta. A fegyverek zajától idősen megsüketült, de ez sem akadályozta meg abban, hogy élete utolsó éveiben is véleménye legyen mindenről – a keresztény misszionáriusoktól kezdve a világ jövőjén át a hajók dőlésének problémájáig. Őszintén: még az unalmat is feltalálta volna, ha nem lett volna annyira elfoglalt.
Maxim álmodott arról is, hogy ő lesz az első, aki repülni fog. Nem jött össze. De ha már a levegőben alkotott maradandót, csinált egy repülőgépes körhintát, amit ma is kipróbálhatunk Angliában. Egyébként ő maga ezt később csak úgy nevezte: „dicsőített körhinta”. Igaza volt. De működik!

Ha azt hitted, a testvéri rivalizálás csak arról szól, hogy ki kapta a nagyobb szelet tortát… nos, Hiram és Hudson Maxim esetében ez a szabadalmi vita pereskedésig fajult. Kettejük közül Hudson robbanóanyagokat fejlesztett, Hiram meg gyakorlatilag mindent, és mikor kiderült, hogy a „H. Maxim” aláírásból ki mit sajátíthat ki… hát, finoman szólva megszakadt a kapcsolatuk.
És közben azért még volt ideje Edisonnal is pereskedni, ahogy az igazi feltalálókhoz illik. Volt min vitázniuk, hiszen Maxim megelőzte Edisont a villanykörte szénszálas technológiájával, és tervezett elektromos nyomásszabályzót, de ezt nem olyan könnyű elismerni.
Hosszú évekig asztmával és hörghuruttal küzdött, de ebben is meglátta a lehetőséget: feltalálta a saját zsebinhalátorát, sőt, egy „békepipának” nevezett gőzinhalálót is, amivel szerinte csökkenteni lehetett a szenvedést. Mikor kritizálták, hogy ez már majdnem sarlatánság, csak annyit válaszolt:
Bezzeg ha géppuskát csinálok, az dicséretes. De ha segítek az embereken, akkor szégyen?
Hajsütővas, égési sérülések, frizurapánik – mind Maxim öröksége. Nem ettől lett multimilliomos, de mi, nők valószínűleg ezt köszönjük neki a legjobban. Mert ő tényleg ránk is gondolt, amikor más feltalálók csak világítani vagy robbantani akartak.
Maxim 1916-ban, 76 évesen halt meg, néhány nappal a somme-i csata után, ahol fegyvere még javában dolgozott. Ő viszont már régen visszavonult a fegyvergyártásból, süketen, de bölcsen. Londonban, egykori pompás otthonában hunyt el – és a világ már akkor is tudta, hogy egy különleges ember távozott.
…állj meg egy pillanatra. És gondolj Sir Hiram Maximra, aki egyszerre volt zseni, botrányhős, mint Modigliani, férj, szerető, génius és kissé önimádó feltaláló.
Hullámos hajjal és némi cinizmussal koccintunk Rád, Maxim úr.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.