2026.02.17.
Megérkezett és a főváros szinte felragyogott tőle: a divat rég várt csodája végre valóra vált. A készruha diadalmas megjelenése egyetlen pillanat alatt elhozta a párizsi eleganciát, és izgatott lelkesedéssel töltötte meg a magyar nemesség hölgyeinek világát Pesten, a 19. században. Gyere velünk egy időutazásra, pillantsunk be a szalonok világába!
Ha ma visszatekintünk a XIX. századi Pest–Buda mindennapjaira, nehéz elképzelnünk, hogy egyetlen ruhaszalon megnyitása akkora társadalmi izgalmat kelthetett, mint amikor 1858 őszén a Váci utca 12. szám alatt megnyílt Pest első készruha-szalonja, a Monaszterly és Kuzmik-féle hölgydivat-terem. A korabeli szóhasználattal élve valódi ribillió támadt a városban, s a hírt futárgyorsasággal adták tovább bálról bálra a magyar nemesség hölgyei. Mert nem pusztán új bolt nyílt akkoriban, hanem egy darabka Párizs költözött Pest szívébe.
Forrás: 123rf.com
- A készruha lehetővé tette, hogy a pesti hölgyek gyorsan kövessék a párizsi divatot, várakozás nélkül juthassanak új öltözethez.
- A látványos kirakatok és bemutatók a szalont a nagyvárosi társasélet egyik központjává tették.
- A párizsi modellek és az exkluzív kiszolgálás révén itt vásárolni rangot és presztízst jelentett.
A készruha új temploma a Váci utcában
A Váci utca a fővárosi társasélet egyik legélénkebb színtere volt, ahol délutánonként hintók gördültek végig, az elegáns közönség pedig korzón sétálva mutatta meg legújabb elegáns női ruháit. Itt nyitotta meg kapuit a Monaszterly és Kuzmik-ház, amely – ahogyan a korabeli forrásokat feldolgozó írások is felidézik – a modern pesti divatélet egyik első központjává vált.
A tágas kirakatok mögött nemcsak kelmék és csipkék sorakoztak, hanem a korszak újdonságaként már kész nappali öltözetek, alkalmi ruhák és estélyi ruhák is, amelyek a párizsi divat legfrissebb változatait követték. Ami korábban hosszadalmas szabómunkát igényelt, itt rövid időn belül viselhetővé vált, s ezzel a pesti hölgyek szinte egy időben követhették a bécsi és párizsi trendeket.
Találkozóhely, ahol a társaság önmagát szemlélte
A divatterem hamarosan több lett, mint egyszerű ruhaszalon: a XIX. századi Pest elegáns társaséletének egyik legfontosabb találkozóhelyévé vált. Délelőtt és a kora délutáni órákban a főváros előkelő hölgyei és leányai itt adtak egymásnak találkát; a próbák, a mintaruhák és a legújabb elegáns női ruhák szemléje, a kelmék válogatása közben zajlott a társasági élet egyik legfontosabb szertartása: a kölcsönös mustra. Ki milyen új toalettet rendelt, melyik bálra készül az új estélyi ruha, honnan érkezett a legszebb csipke – e kérdések legalább akkora jelentőséggel bírtak, mint a bálok pletykái.
A szalonban próbakisasszonyok – a kor manökenjei – mutatták be a legújabb elegáns ruhákat, ami külön látványossággá tette a vásárlást. A pesti elit számára a bolt egyszerre volt üzlet, társasági találkozóhely és valóságos divatszínház, ahol nemcsak ruhát választottak, hanem egymást is szemrevételezték: ki milyen új báli öltözetben jelenik meg az évad eseményein.
Nem véletlen, hogy a korabeli sajtó is a nagyvárosi élet egyik jelképének tekintette a helyet. Egy 1896-os beszámoló így örökítette meg a látványt:
A magas arisztokrácia december végéig jószágain tartózkodott, már kezd a fővárosban gyülekezni és fogatjaik, amelyek az Operánál, a Kuglernél, de leginkább a Monaszterly és Kuzmik Utódai cs. és kir. udvari szállítók előtt állnak, adják csak a fővárosnak az igazi nagyvárosi jelleget. Párizs Budapesten! Ezt látjuk a Monaszterly és Kuzmik Utódai divattermeiben naponta a déli órákban. Egész Budapest elegáns világa ott találkozik a gyönyörű mintaruhák és szövetek szemlélésébe merülve. Itt dolgozik a Párizsból szerződtetett Mariette Marchand direktrisz eredeti párizsi szellemben. Műszaki vezetése mellett nyolc kiváló munkatárs dolgozik és hat szalonkisasszony. A műhelyekben kb. száz férfi és ötven-hatvan női munkás.
E sorok ma is élénken érzékeltetik azt a pezsgő életet, amely a divatterem falai között zajlott, ahol a magyar nemesség és a fővárosi elit tagjai nap mint nap egymást és a legújabb divatot szemlélték.
123rf.com
A pesti elegancia diadala
Monaszterly István és Kuzmik Pál nem pusztán kereskedők voltak, hanem a 19. század divatja iránt kivételes érzékkel rendelkező mesterek, akik pontosan tudták, miként kell a közönség ízlését alakítani. Párizsi útjaikon beszerezték a legújabb mintadarabokat, a műhelyekben pedig a főváros legjobb szabói és varrónői dolgoztak azon, hogy a pesti közönség ugyanazt az eleganciát viselhesse, amelyet a Szajna partján csodált a világ.
Így történt, hogy a magyar nemesi családok hölgyei számára a Váci utcai divatterem lassanként nélkülözhetetlen intézménnyé vált.
Aki jelen akart lenni a társasági életben, annak ismernie kellett e ház kirakatait; aki pedig igazán nagyviláginak kívánt látszani, annak legalább egy alkalmi női ruha vagy ünnepi toalett bizonyosan innen származott.
Egy ribillió, amely korszakot nyitott
Ma már tudjuk, hogy az első pesti készruha-szalon megnyitása jóval több volt látványos kereskedelmi vállalkozásnál: a modern városi divatélet kezdete Magyarországon.
A Váci utcai üzlet a maga idejében azt az érzést ajándékozta Pest lakóinak, hogy a világ divatja nem távoli csoda többé, hanem mindennapi tapasztalat, hogy a magyar főváros immár méltó helyet foglal el Európa elegáns nagyvárosai között.
Talán ezért emlékeztek rá a kortársak úgy, mint arra a pillanatra, amikor egyetlen kirakatban egyszerre felragyogott a jövő és vele együtt az a bizonyos, oly sokat emlegetett „Párizs Budapesten!” boldog büszke érzés.
Olvass tovább!
