Megcsalás, fekete mágia és boszorkányság – Ismerd meg XIV. Lajos botrányos szeretőjét

Pompadour márkiné, du Barry grófnő – Se szeri se száma a Versailles-i udvarban lévő királyi szeretőknek. Mindegyikük kiemelkedő volt a maga nemében, ám Madame de Montespan még ebben a mezőnyben is képes volt újat mutatni. Története olyan, mintha valami elborult Trónok harca epizód forgatókönyvéből szalasztották volna: intrika, megcsalás, fekete mágia és boszorkányság keveredik benne. Ismerd meg XIV. Lajos botrányos királyi szeretőjét!

Madame de Montespan: egy királyi szerető felemelkedése

Az egyik legősibb francia nemesi ház sarjaként született 1640. október 5-én az a Françoise Athénaïs de Rochechouart, aki már igen fiatalon megismerkedett az udvari élettel. A természetes szellemességgel megáldott lány alapos oktatásban részesült, a későbbi események ismeretében pedig meglepő adalék, hogy lánykorában igen vallásos volt. 1663-ban feleségül ment Montespan márkijához.

A házaspárnak két gyermeke is született, korai éveik kiegyensúlyozottak voltak. Később az Orléansi hercegné udvarhölgye lett, majd a Louvre közelében béreltek házat, 1666-tól pedig a francia királyi udvar részeivé váltak. Athénaïs egyszerre megbotránkoztatott és megbabonázott mindenkit azzal, hogy nyíltan kifejezte politikai véleményét. Számos udvarlója akadt a gyönyörű márkinénak, ám az asszony szeme a Napkirályon nyugodott, őt akarta megszerezni magának. Sikerült is.

A férj iszákossága és szerencsejáték függősége miatt a házasság teljesen megromlott, számos ékszere a zálogházban végezte.

Nem volt egyszerű dolga Madame de Montespannak, mivel amikor megérkezett az udvarba, XIV. Lajosnak akkor éppen Louise de la Vallière volt a szeretője. Éppen ezért a királyi ágyas kegyeibe férkőzött, aki bár tisztában volt a márkiné szándékaival, súlyosan alábecsülte ellenlábasa elszántságát. Végül a márkiné nevetett a végén, mivel élénk természetével, szépségével és éles eszével meghódította a visszafogott szeretőjére addigra ráunó királyt. 1667-től hivatalosan is királyi szerető lett, aminek férje nem örült ugyan, de egy börtönbüntetés, majd vidéki birtokaira való száműzés megoldotta a problémát.

Franciaország igaz királynéja

Miután Madame de Montespan XIV. Lajos szeretője lett, a hatalmat nemcsak a királyi ágyban, de az udvarban is átvette. Nyíltan megkérdőjelezte Mária Terézia királyné pozícióját, aki szinte teljesen háttérbe szorult mögötte. Féktelen költekezése és ellentmondást nem tűrő természete miatt érdemelte ki a „Franciaország igaz királynéja” megnevezést, mely legalább akkora sértés volt, mint dicséret.

Gyors felemelkedése már ekkor szemet szúrt sokaknak, ám a bukásához vezető út egy 1677-es mérgezési botrány miatt következett be, amit az utókor csak a méregügy néven emleget.

Fekete mise, méregkeverés, gyilkosság: Madame de Montespan botránya

A 17. századi Franciaországban virágzott a méregkeverés, jóslás és boszorkányság. Ennek nemcsak az akkoriban az alkímiától különváló vegyészet volt az alapja, de az arisztokrácia is versenyt űzött abból, hogy ki tudja agyamentebb hobbival elütni szabadidejét. Ebben a környezetben pattant ki az a méregügy, ami egy XIV. Lajos elleni összeesküvést leplezett le, a szálak pedig gyorsan az egyik leghírhedtebb párizsi javasasszonyhoz, La Voisin-hoz vezettek.

Amikor meg kellett neveznie klienseit, egy igen előkelő kuncsaft is feltűnt a díszes listán, mégpedig Montespan márkiné. A jósnő bevallása szerint a királyi szerető fekete mágiával, afrodiziákumokkal, illetve változatos bájitalokkal tartotta markában XIV. Lajost.

Egyik másik szertartáson állítólag magát a sátánt is megidézték, Montespan márkiné pedig csecsemővérrel megkeresztelkedve küldött szerelmi varázslatot a királyra, amiket Guibourg abbé vezetett. Ezekre az igencsak elrugaszkodott vádakra azt hozták fel bizonyítékul, hogy a nő a király szeretője lett. Az előkelő ágyas helyzetén az sem segített, hogy a házasságtörésben játszott szerepe miatt az egyház ellenségének tekintette.

Amikor XIV. Lajos Fontanges hercegnőjét tette meg fő ágyasául és egy év után elhunyt, újfent a márkinéra terelődött a gyilkosság gyanúja. Azzal is megvádolták, hogy a király ellen szőtt összeesküvést. (Bőven elképzelhető, hogy féltette pozícióját, azonban végül nem a hercegnő, hanem Madame de Maintenon volt az, aki végleg letaszította „trónjáról”, de ez már egy másik történet.)

Montespan márkiné bukása és utolsó évei

Noha igen súlyosak voltak az ellene felhozott vádak, a méregügyből végül jobbára sértetlenül került ki a Napkirály szeretője. 1680 körül szűnt meg a király hivatalos kegyeltje lenni, de komolyabb büntetést nem kapott, valószínűleg a királynak szült hét gyerek miatt. Sőt, ő maga és rokonai további kiváltságokat kaptak, amikor pedig 1691-ben visszavonult a királyi udvarból, évi félmillió frank „nyugdíjat” kapott, ami mai árfolyamon csillagászati összegnek számít.

Ellentétben azzal a hivalkodó életmóddal, melyet királyi szeretőként folytatott, utolsó éveit bűnbánatban töltötte egy kolostorban. 1700 körül szert tett ugyan egy impozáns kastélyra, de ezután is rendszeresen adományozott, böjtölt. Amikor 1707-ben váratlanul elhunyt, a király megtiltotta közös gyerekeiknek, hogy gyászruhát viseljenek.

Ismerd meg a történelem legnagyobb intrikusait: