Shoppingolásunk története: hogyan vált a bevásárlás szabadidős tevékenységgé?
2026.03.21.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huLegtöbben a nők mihaszna hobbijának tartják, pedig a gazdaság és társadalom változásainak hatására jött létre. A shoppingolás, mint tevékenység görbe tükröt tart az emberek elé.
Amikor a pláza kövét koptatva keressük a szezonvégi leárazásokat, bele sem gondolunk, hogy valójában milyen értelmetlen a dolog. Hiszen a nem vesszük meg a magassarkú gyűjteményünk 14. darabját, nem áll meg a föld forgása, hatodik bizsu nélkül is folytatódik az élet. Valami mégis hajt minket. Pontosan ez a felbuzdulás vezetett minket rá arra, hogy körbejárjuk a shoppingolás történetét.
Forrás: Getty Images
Shoppingolás, mint társadalmi jelenség
- A vásárlás és shoppingolás közti fő különbség az, hogy szükséges-e.
- A jelenség kizárólag fogyasztói társadalomban értelmezhető.
Mi az a shoppingolás?
Könnyű volna elintézni a shoppingolás jelentését annyival, hogy a vásárlás szinonimája. Ugyanis ha ezt a definíciót vesszük figyelembe, akkor valójában már azóta velünk van a jelenség, mióta a kereskedelem megjelent az emberi társadalomban. Azonban cserekereskedelem révén maniókagyökeret kecskeszőrre cserélni nem ugyanaz a kategória, mint Labubut venni homár alakú „luivuttyon” táskánkra. (Nem vicc, tényleg létezik ilyen batyu.)
Vásárlás során olyan termékeket veszünk, melyekre szükségük van, amik elengedhetetlenek életszínvonalunk fenntartásához.
Nehéz különválasztani a shopping és vásárlás definícióját, mivel olykor hártyavékony a köztük lévő határvonal. Azonban előbbi esetén plusz faktorként megjelenik az élmény, kikapcsolódás, de további fontos jellemző még a tervezés részleges vagy teljes hiánya. Tévedés volna azt gondolni, hogy a shopping kizárólag luxuscikkek, ruhák vásárlására irányulhat, hisz például autó, akár ingatlanvásárlásra is használhatják.
Forrás: Getty Images
Akkor mégis mi lehet a definíció kulcsa? Hadd hozzuk ide a shoppig szó jelentését egy 1961-es angol-magyar szótárból: „A kapitalista országokban a dologtalan életet élő nők délutáni »elfoglaltsága.«" Amellett, hogy minden dolgozó nő nevében kérjük ki magunknak az általánosítást, nem mehetünk el a mondat igazságtartalma mellett.
Fogyasztói társadalom, feminizmus: a vásárlás élménnyé válik
A társadalomtörténetben azért is jelentett fordulópontot az első világháború vége, mert utána beszélhetünk fogyasztói társadalomól. Ennek az ipari forradalom, valamint az abból szárnyba szökkenő kapitalizmus ágyazott meg, így bizonyos formában már a 19. században is létezett, de csak az 1920-as évekre kristályosodott ki a konzumerizmus formulája.
Míg a korábbi évszázadokban az határozta meg az ember identitását, hogy mivel kereste meg a pénzét, addig a fogyasztói társadalomban az, hogy mire költi el.
A társdalom egyre inkább a fogyasztás köré kezdett szerveződni, mely természetesen kedvezett a kapitalizmusnak, a pénz áramlásának, amit az egyre erősödő marketing, valamint a FOMO, a kimaradásból való félelem csak fokozott. Ez relatíve magas életszínvonal mellett működik, így a jóléti társadalmak sajátja. Az individualizmus, önkifejezés előtérbe kerülését sem szabad kihagyni a képletből.
Forrás: Getty Images
További fontos változás volt a hóbortos évtizedben a nők társadalmi helyzetének változása, a feminizmus előretörése. Mai szemmel megmosolyogtató ez a párhuzam, pedig fontos mérföldkő volt, amikor a nők is kiléptek a piacra, fogyasztóvá váltak. Ráadásul ekkor kezdtek egyre többen a munkaerőpiacra áramlani. Ha egy nő elment vásárolni – vagyis shoppingolni – azzal valójában a társadalmi szerkezet és gazdaság átalakulását ünnepelte. (Természetesen a shoppingból a férfiak éppúgy kiveszik a részüket, még ha tagadják is.)
A shoppingolás maga is valamikor ekkortól vált kedvelt szabadidős tevékenységgé, amikor a megvásárolt javakkal saját személyiségünket, társadalomban elfoglalt helyünket fejezzük ki. Ennek vadhajtása a Black Friday idején elszabaduló káosz, vagy a fentebb már említett Labubu baba.
Így lett a vásárlás az önkifejezés mértékegysége
Amikor nem az elvégzett munka, hanem a fogyasztói kosár tartalma határozza meg az ember énképét, a vásárlás aktusa is megváltozik. A shopping a fogyasztói társadalomban élő egyén sajátos szertartása mellyel önnön magát próbálja meghatározni.
Barangolj a kapitalizmus izgalmas történetében:
