2025.11.02.
Amikor a technológia nem áll rendelkezésre, a marketingszakmában a kreativitás az úr. A 19. század végi Amerika bannerhölgyei mindent felülírnak, amit a reklámokról eddig gondoltunk.
A marketingszakma hajnalán kreatív módszerekhez kellett nyúlniuk a portékájukat eladni kívánó boltoknak, amely igen érdekes megoldásokat szült. A 19. században feltűnő maskarába öltözött hölgyek óriásplakátokon reklámozták az árut. De vajon mi késztette a kereskedőket, hogy az addig megszokott eszközök helyett teljesen módon csalogassák be a vásárlóközönséget?
Forrás: Instagram
Hölgy kalapban és perecben: a bannerhölgyek megjelenése
Amikor a 19. század második felében, amikor a piacgazdaság egyre inkább előtérbe került, a hirdetések is fontosabbá váltak, mint korábban. A technológia még gyermekcipőben járt, marketingszakemberek híján pedig a cégvezetők a sötétben tapogatóztak. Arra azonban rájöttek, hogy csinos, fiatal lányokkal bármi eladható, így jelentek meg a bannerhölgyek Amerikában.
Csakhogy a marketingszakma bátor úttörői nem úgy képzelték el a reklámokat, mint ahogy ma ismerjük azokat: egyenesen az általuk hirdetett termékbe öltöztették modelljeiket.
A kínált termékek a péksüteménytől kezdve, a szerszámkészleten keresztül egészen a gyógyszerig terjedtek, így meglehetősen szürreális képet festett a szerencsés (?) hölgy, aki a plakátra került. A kreatív bolttulajdonosok számítása bejött, ugyanis a mai szemmel groteszknek tűnő hirdetőtábláknak köszönhetően igen nagy forgalomra tettek szert.
Forrás: Instagram
A viktoriánus korban igen népszerű fotókártyákat sokszorosították, így városszerte megismerhették a legsikeresebb kereskedőket és boltjaikat. Komoly versengés alakult ki a vállalkozók között, hogy ki tud extrémebb, látványosabb jelmezt készíteni az általuk forgalmazott termékekből.
A viktoriánus reklámok esszenciája és a bannerhölgyek eltűnése
A mai szemmel mulatságosnak ható megjelenés ellenére a reklámokon szereplő lányok feladata nem annyira a szendvicsemberekéhez, hanem inkább a fotómodellekéhez hasonlított.
A bannerhölgyek nem az utcákat rótták ezüst evőeszközökkel, babákkal és egyéb termékellel teleaggatott ruhában – hiszen így a tolvajok élő céltáblái lettek volna –, hanem fotós kamerája elé álltak.
A bannerhölgyeket annyira megkedvelték, hogy egy idő után a lelkes polgárok gyűjteni kezdték a róluk készült fotókat. A népszerűségük és sikerük az 1870-es évektől egészen az 1890-es évekig tartott, végül a fejlődő fotográfia, nyomdaipar, valamint a képeslapok megjelenése miatt eltűntek a marketing fősodrából.
