Ilyen gyerekkorod lehetett, ha zavarba jössz, amikor megdicsérnek
2026.04.07.
Egy kollégád megemlíti, milyen jól áll neked az újonnan vásárolt ruhád, mire te rögtön befeszülsz, el is pirulsz, és motyogsz valamit, mintha magyarázkodni akarnál. Gondoltad volna, hogy az ilyen reakció sokat elárul arról, milyen gyerekkorod volt? Szakembert kérdeztünk, milyen múltbéli okok állhatnak annak hátterében, hogy nem viseled jól az elismerő szavakat.
Szinte automatikusan zavarba jössz, elpirulsz, feszengeni kezdesz, és már magyarázkodsz is – mintha indokolni kellene, ha megdicsérik a külsődet vagy a munkádat. Pedig nem kell. A szakértő szerint ennek gyökerei gyakran a gyerekkorig nyúlnak vissza. Itt az ideje, hogy más szemmel nézz a dicséretekre, mélyebbre áss a múltadban, és tudatosan felülírd azokat a berögződéseket, amelyek eddig visszatartottak.
Forrás: 123rf.com
Gyermekkor és a dicséretre való reagálás
- A dicséretre adott negatív reakció (zavar, szorongás, lefagyás) gyerekkori mintákból is eredhet, így felnőttként a pozitív visszajelzés szokatlanná és kényelmetlenné válhat.
- A külsőre vonatkozó bókok különösen triggerelhetnek valakit, ha korábban negatív megjegyzések érték.
- A megoldás a tudatos átkeretezés: mutatjuk, hogyan tanulj meg őszintén köszönömöt mondani a dicséretekért.
Mit mond a szakember?
„Számos ok állhat amögött, hogy valakinek zavarba ejtő, hogy megdicsérik. Előfordulhat például, hogy az illető gyerekkorában kevés – vagy nem őszinte – megerősítést kapott a környezetétől. Ezeknek a személyeknek ez lesz az alap, a minta: felnőttként a pozitív visszajelzés szokatlan lehet számukra, és kényelmetlenül érzik magukat” – kezdi Makai Gábor klinikai szakpszichológus, majd így folytatja:
„Ha gyerekként téged a kortársaid, a szüleid, vagy a tanáraid gyakran kritizálták, vagy a dicséret feltételekhez volt kötve („akkor vagy jó, ha…”), akkor kialakulhat egyfajta belső bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy valóban megérdemled-e a pozitív visszajelzést. Ha ez a gyerekkori minta áll fent, fontos, hogy tudatosítsd magadban: mindenki – te is – alanyi jogon érdemli meg a dicséretet. Nem függ attól, mit tettünk le az asztalra. A bók olyan, mint egy ajándék, amit illik szeretettel elfogadni.”
Extrán zavarba jössz, ha a külsődet méltatják
„Milyen jól áll neked ez a piros ruha! Olyan üde vagy benne!” – ennyi elég is, hogy totálisan lefagyj, majd elkezdd magyarázni, hogy „ez csak egy régi rongy, ugyan már, szót sem érdemel”.
„A dicséret triggerel, vagyis felszínre hozhat a tudatalattiból néhány rég eltemetett emléket. Ha gyerekkorodban a külsőddel kapcsolatban negatív megjegyzéseket kaptál, akkor a bók számodra nem pozitív élmény lesz, hanem frusztráló"
– avat be a szakember, aki szerint az egészhez még hozzájön az is, hogy a mai, tökéletességet hangsúlyozó világban a legtöbben irreálisan magas elvárásokat támasztanak magunkkal szemben, amelyeknek képtelenek megfelelni. Ezért, ha valaki más bókol nekünk, úgy érezzük, nem vagyunk elég jók a dicséret befogadására.
Forrás: 123RF
Egyéb, gyerekkorból hozott berögződések, amelyek miatt képtelen vagy egy egyszerű „köszönömöt” mondani a bókra
1. A családi közeg, a vallás, a társadalmi elvárások révén beléd rögződhet az önsorsrontó gondolat, hogy a bókok túlságosan büszkévé tehetnek. Tartasz attól, hogy elszállsz tőlük, így inkább nem is örülsz nekik.
2. A jelenség hátterében bizalmi problémák is állhatnak. Hogy erről van-e szó, innen is kiderítheted.
3. Előfordulhat, hogy azért nem tudod helyén kezelni a bókot, mert arra gyanakszol, hogy az illető saját magának akar előnyt kovácsolni azzal, hogy simogatja a lelkedet. Például feljebb akar jutni rajtad keresztül a ranglétrán, vagy szexuális kalandot, nem pedig hosszú távú párkapcsolatot szeretne.
4. „A háttérben önértékelési probléma is állhat: ha nem látod magad olyannak, mint amilyennek a bók leírja, akkor a kettő közti eltérés feszültséget kelthet benned” – mondja a pszichológus.
Forrás: 123rf.com
Milyen technikákkal „ütheted ki” a gyerekkori berögződéseket?
- Kezeld a bókot úgy, mint egy ajándékot: nem kell megérdemelni, elemezni vagy visszautasítani. Elég elfogadni. Azt is mondhatod magadban: „Ez most egy pozitív visszajelzés, és megengedem, hogy jó érzés legyen”.
- Otthon, tükör előtti gyakorlással is át lehet írni a múltat. Minél többször mondod ki tudatosan, hogy „köszönöm”, annál inkább automatikussá válik, és csökken a zavar.
- Hasznos felismerni, hogy ha zavarba jössz a dicsérettől, az nem hiba, hanem egy régi, tanult reakció. Ha ezt elfogadod, teret adsz a bók befogadásának.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
