Ez állhat a folyamatos sóvárgás és a sikertelen fogyás mögött: meglepő felfedezésre bukkantak a kutatók


Vannak, akik a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában az ételre gondolnak: esznek, ha boldogok, ha szomorúak, ha szoronganak, vagy ha jutalmazni akarják magukat. Az érzelmi evés, a tévhittel ellentétben, nem az akaratgyenge emberek jellemzője – mutatjuk, mi álhat a háttérben a friss kutatás szerint.

A Leeds-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az izgatottság, az öröm vagy akár az ünneplés is képes megváltoztatni az étkezési viselkedést, és így szintén hozzájárulhat a túlzott kalóriabevitelhez. Ez különösen azoknál jelenthet problémát, akiknél az érzelmi evés erősebben jelen van, hiszen náluk a külső segítség nélküli tartós önkontroll nehezebben fenntartható.
Az érzelmi evés olyan folyamat, amely során az egyén nem fizikai éhség, hanem valamilyen negatív vagy pozitív érzelmi állapot hatására nyúl az ételekhez. Ilyenkor a szervezet az evést és a kalóriadús ételeket gyors megnyugvási és jutalmazási mechanizmusként használja a belső feszültség enyhítésére.
Csakhogy az étel nem oldja meg a valós lelki problémákat, a folyamat végén a megkönnyebbülés helyett szinte mindig bűntudat, szégyenérzet és egy ismétlődő ördögi kör alakul ki.
Tévhit, hogy csak az eszi magát tele édességgel vagy egyéb kalóriadús ételekkel, aki szomorú és lehangolt.
A pozitív érzelmi evés szintén egy létező és nagyon gyakori jelenség: a siker, a boldogság vagy a megkönnyebbülés pillanataiban az étel szintén jutalomként funkcionál egyesek számára, emellett vannak, akik a bulik, családi összejövetelek alatti emelkedett hangulat hatására esznek kontrollálatlanul.
Az említett kutatásban több mint 3800 résztvevő adatait elemezték. Azt találták, hogy azok fogytak a legeredményesebben, akiknél mind a negatív, mind a pozitív érzelmi evés alacsony szinten volt. Ők kevesebb sóvárgást tapasztaltak, jobban tudták kontrollálni az evési késztetéseiket, és általánosságban jobb mentális jóllétről számoltak be. Azokat, akik érzelmi indíttatásból ettek, a szakértők a fogyásban olyan módszerekkel segítették, mint a figyelemelterelés, az egészséges ételek könnyen elérhetővé tétele, valamint az étkezések előre megtervezése.
A legsikeresebben fogyó résztvevők a program első 12 hetében átlagosan testsúlyuk több mint 10%-át adták le, ami körülbelül 17 kilogrammos fogyást jelent.
Az érzelmi evés egy összetett pszichológiai jelenség, amely sokak számára valóban évekig, vagy akár évtizedekig tartó küzdelmet jelent. Nemcsak súlygyarapodással és egészségügyi kockázatokkal járhat, hanem komoly mentális teherrel, szorongással és önértékelési zavarokkal is.

„Egyáltalán nem akaratgyengeségről van szó, hanem egy mélyen gyökerező megküzdési mechanizmusról, amelyet gyakran kísér bűntudat, szégyenérzet és tehetetlenség. Ezeket a negatív berögződéseket, mintákat kell átírni”− állítja a vizsgálat vezetője, Gemma Traviss-Turner.
Az érzelmi evésből, avagy a túlevésből van kiút: a tudatos jelenlét (mindfulness), az érzelmek felismerése, az étkezési napló vezetése, valamint szakember segítsége hatékonyan megszakíthatja ezt az ördögi kört.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.