Megtalálták a Tejútrendszer peremét, ahol megfordul az idő − Megdöbbentek a kutatók
2026.05.05.
Csillagászok most először tudták kijelölni a végét, pontosabban a peremét, és a kutatásokból kiderült az is, hogy ennek a határnak a közelében megfordul a csillagok életkorának sorrendje. A Tejútrendszer végén tehát misztikus dolog megy végbe: megfordul az idő!
Sok csodálatos dolgot fedeztek már fel galaxisunk mélyén, innen tudjuk, hogy felépítése jóval összetettebb, mint azt sokáig gondoltuk. A Tejútrendszer nemcsak csillagok milliárdjainak otthona, hanem egy dinamikusan változó rendszer, amelynek határa és működése még ma is kutatások tárgyát képezi. Most nagyon úgy tűnik, hogy sikerüt megtalálni a Tejútrendszer végét, és ez némi meglepetést is tartogatott a csillagászok számára...
Forrás: Shutterstock
Hol végződik a Tejútrendszer?
- Új kutatások segítenek pontosabban meghatározni galaxisunk szerkezetének határait.
- A csillagok eloszlása nem mindenhol követi a korábban ismert mintázatokat.
- A Tejútrendszer peremével kapcsolatos megfigyelések új kérdéseket vetnek fel a galaxisok fejlődésével kapcsolatban
A Dr. Karl Fiteni vezette kutatás során a szakértők körülbelül 100 000 óriáscsillag elhelyezkedését elemezték és gyűjtöttek róluk adatokat, majd ezeket a Gaia szonda adatbázisával vetették össze. Ezek alapján világossá vált, hogy a galaxisnak az a területe, ahol a csillagképződés zajlik, a galaxis középpontjától 40 000 fényévre terjed, a peremén pedig már sokkal idősebb, ősi, más galaxisokból származó csillagok találhatóak.
Miért döbbentették meg a kutatókat az idős csillagok?
A galaxisokban a legkorábban létrejött csillagok rendszerint középen helyezkednek el, kifelé haladva pedig egyre fiatalabb égitestek figyelhetők meg. A számítások szerint a Tejútrendszerben ez a felállás 35 000-40 000 fényév környékén fordul az ellenkezőjébe: innentől újra egyre idősebb csillagok uralják a „terepet".
„A csillagok kisodródtak a Tejútrendszer szélére, miután a középpont környékén megszületnek. Ezt nevezzük szaknyelven radikális migrációnak. Az említett égitestek a galaxison végigsöprő spirálhullámokon utaznak – érdemes ezt úgy elképzelni, mint amikor a szörfösök elkapják a part felé szaladó hullámokat. A csillagok is pont így utaznak a spirálokon, lassan távolodva a keletkezési helyüktől” – nyilatkozta a kutatásban részt vevő Máltai Egyetem.
A Tejútrendszer peremén túlra a csillagok tehát „szörfözéssel” jutnak el, de ez a migráció kifejezetten lassú és fokozatos folyamat, ráadásul az égitestek különböző időpontokban kapják el a különböző spirálhullámokat. Éppen ezért telik hosszú időbe, mire nagyobb távolságokra eljutnak.
Forrás: Joseph Caruana et al. / Astronomy & Astrophysics 2026
A Tejútrendszer 35 000-40 000 fényév távolságban ér véget
Hogy miért van ez így, azt egyelőre még nem lehet biztosan tudni (vagy titkos akták rejtik a lényeget). Az már biztos, hogy a radikális migráció közrejátszik, ezenkívül lehetséges, hogy a galaxis peremének görbülete megzavarja a csillagkeletkezést a külső tartományokban, azaz a a Tejútrendszer központjától távol eső, peremi részeken.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
