Birkamentalitás, kényszeres ismerősgyűjtés és társai: 7 toxikus szokás a közösségi médiában, ami már irtó kínos

A közösségi média alapvetően jó dolog. Segít a kapcsolattartásban, új zenekarokat, a sajátodtól eltérő véleményeket ismerhetsz meg, hírekről, eseményekről értesülhetsz. Kellemetlenséget tudattalan, hibás használata szül. Mutatunk  7 olyan szokást a közösségi médiában, amit ideje lenne elhagyni, sőt, elkezdeni se kellett volna. 

Toxikus szokások a közösségi médiában, amelyeken ideje volna túllépni

A közösségi média ma már szinte elválaszthatatlan része a mindennapjainknak, mégis számos olyan szokás alakult ki a használata során, amely hosszú távon negatívan befolyásolhatja a hangulatunkat, az önértékelésünket és a kapcsolatainkat. A folyamatos összehasonlítgatás, a tökéletesnek mutatott élet hajszolása, a mások véleményétől való túlzott függés vagy éppen a vitákban való állandó részvétel észrevétlenül is sok energiát vehet el. Bár az online tér számtalan lehetőséget kínál a kapcsolódásra és az inspirációra, érdemes időnként átgondolni, milyen tartalmakat engedünk közel magunkhoz, és milyen mintákat követünk. A tudatosabb közösségimédia-használat nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a digitális világról, hanem azt, hogy mi irányítsuk a felületeket, ne pedig azok határozzák meg a közérzetünket. Nézzök, mik azok, amiknek biztos nincs helyük a social felületeken. 

1. Gyerek teljesítményéről posztolni/gyerekről posztolni

A gyerekekről posztolás jelensége általában véve rendkívül disszonáns. Csemeténk eredményeinek világgá kürtölése ennek az egyik legmérgezőbb fajtája. Egy dobogós helyezés, jeles bizonyítvány vagy az első tejbegríz bizonyára hatalmas öröm és büszkeség számunkra, amit legszívesebben világgá kürtölnénk. Csakhogy ezzel a gyerek magánéletét árusítjuk ki, ami idejekorán kialakíthatja a megfelelési és versenykényszert. Inkább ünnepeljünk privátban, minthogy a világ elé tárnánk az eredményt.

2. Túl sok, túl részletes infót megosztani a magánéletünkről

Neked is van olyan ismerősöd, aki az utolsó orrfújásáról is posztol? Esetleg te érezted magad kínosan, hogy alig ismert személyről tudtál meg bensőséges infót? A hiba nem a te készülékedben van, ugyanis a túlzott információmegosztás amellett, hogy zavaró, borzasztó veszélyes is. Az olyan információk, mint lakcím, tartózkodási hely, de akár az olyan ártalmatlannak tűnő szokás, mint például otthonunkról készült kép megosztása is vezethet tragédiához. A túlzott információ-megosztás visszavezethető a valóság és virtuális játszótér közötti határok elmosódására. A felhasználók elvesztik realitásérzéküket a tekintetben, hogy miről illik posztolni. 

3. Birkamódra csatlakozni a challengekhez

Jó bulinak tűnhet egy kihíváshoz csatlakozni, de ez nagyon könnyen félremehet. Ha már leszállóágban csatlakozol, esetleg rosszul teljesíted a kihívást, nem érsz el mást, mint hogy a birkamentalitás kínos mementója leszel. Mivel a kihívások szavatossága ritkán több, mint másfél hét, vagy gyorsan meglovagoljuk a hullámot, vagy hagyjuk elmenni mellettünk. A már megjelenésükkor is szédületes őrültségeket pedig jobb, ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk. 

4. Túl sok ismeretlen ismerős visszaigazolása

Számos probléma origója a social mediában, amikor valaki válogatás nélkül visszajelöl mindenkit. Ezzel önmagában még nem is lenne probléma, ám ha a több száz ismeretlen ismerőssel megosztunk személyes infót, akkor nem várt veszélynek tehetjük ki magunkat. Az is e szokás ellen szól, hogy felgyorsítja közösségi médiás jelenlétünk elszemélytelenedését. Mielőtt posztolunk valamit, tegyük fel a kérdést: ezt a dolgot személyesen is megosztanám a három hete megismert kedves idegennel?

5. Túlszerkesztett képek tömkelege, avagy hamis világ építése

Most nem a boomer generáció giccses virágkerettel tarkított fotóira gondolunk, hanem a mesterkélt, beállított képek tömkelegére. Ezekkel mamis képet adunk magunkról mások, de önmagunk felé is, mert tagadjuk tökéletlenségeink létezését, másokban is kisebbrendűségi érzéseket kelthetünk. A közösségi média fent említettt negatív hatása különös veszélyt jelent a fiatalabb generációkra.

6. Érthetetlen nyelvezet, túlzott emoji használat

A közösségi média negatív hatásai kapcsán gyakran említik a leegyszerűsítő, olykor érthetetlen nyelvhasználatot. Ez nem csak, hogy idegtépő, de önmagunkról is rossz képet fest.  A túlzott, oda nem illő emojihasználat pedig magáért beszél.

7. Közösségimédia-függőség, túl sok képernyőidő

A lista szinte valamennyi pontja visszavezethető a közösségimédia-függőséghez. Aki a napja nagy részét a képernyő előtt tölti, annál hamar elmosódhatnak a való élet és a hírfolyam közti határok. A közösségi média használata megadhatja az illúziót, hogy élünk, pedig valójában csak a partvonalról követjük az eseményeket. Amikor pedig ezt realizáljuk, akkor döbbenünk rá, hogy mennyi mindenről lemaradtunk, amit nem pótolhat semmi.

Te magadra ismertél valamelyik pontban?