2026.09.03.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huAz elmúlt évtizedek rendkívül erős El Niño-eseményei nem egyszerűen a természetes éghajlati ingadozás részei lehetnek. Egy, a Galápagos-szigetek ősi koralljait vizsgáló kutatás szerint a modern kori szélsőséges események intenzitása 36,5 százalékkal meghaladta az iparosodás előtti időszakét, ami a kutatók szerint összhangban van az ember okozta felmelegedés hatásaival.
A kutatók egy ezeréves óceáni hőmérsékleti idővonalat rekonstruáltak fosszilizálódott galápagosi korallok segítségével. Az eredmények alapján a közelmúltban tapasztalt különösen erős El Niño-események intenzitása olyan mértékben tér el a korábbi évszázadokétól, hogy az újabb bizonyítékot jelenthet arra: a globális felmelegedés már az éghajlati rendszer természetes ingadozásait is módosítja.
Forrás: 123.rf.com
Az ősi korallok mutatták meg, mennyire megváltozott az időjárás és az El Niño jelensége
Az El Niño és a La Niña a Csendes-óceán trópusi térségében kialakuló meleg, illetve hideg éghajlati ingadozások. Hatásuk azonban messze túlmutat az óceán térségén: a globális légköri folyamatokat is befolyásolják, így súlyos aszályokhoz, áradásokhoz és más szélsőséges időjárási eseményekhez vezethetnek. Julie Cole, a Michigani Egyetem környezettudósa, a kutatás vezetője szerint korábban nehéz volt megállapítani, hogy a közelmúlt rendkívül erős eseményei valóban példa nélküliek-e. „A 20. század végén és a 21. század elején nagyon erős El Niño jelenségeket tapasztaltunk, és amit nem tudtunk, az az, hogy ezek mennyire szokatlanok” – idézi Cole-t az Unilad.
A kérdés megválaszolásához a kutatók ősi korallfejekből vettek magmintákat. A korallok azért bizonyultak különösen értékesnek, mert kémiai összetételük hónapról hónapra képes rögzíteni az óceán hőmérsékletének változásait. A Galápagos-szigetek ráadásul közvetlenül a keleti Csendes-óceán éghajlati mintázatainak középpontjában helyezkednek el, ezért ideális helyszínt biztosítottak a hosszú távú változások vizsgálatához. A kutatók a korallok kalcium-karbonát rétegeiben megkötött elemeket elemezték. Ezekből következtetni tudtak arra, milyen állapotban volt az óceán évszázadokkal korábban.
„Ahogy a hőmérséklet melegszik, kevesebb stroncium (ezt a korallok a kalciummal együtt építik be a vázukba) van a korallban” – magyarázta Cole. A vizsgált korallok életkora jelentősen eltérhetett: „Lehetnek 100 évesek, 200 évesek, 900 évesek, vagy akár idősebbek is.”
Az elemzés végül egy olyan változást tárt fel, amely a kutatókat is meglepte. A modern időjárási ingadozások intenzitása 36,5 százalékkal magasabb volt az iparosodás előtti időszakhoz képest.
A kutatás egy másik fontos változást is kimutatott: a statisztikai eloszlás eltolódását. Ez azt jelzi, hogy nem általában váltak szélsőségesebbé az időjárási jelenségek, hanem kifejezetten a melegebb események erősödtek fel.
Nem egyszerű természetes ciklusról lehet szó
A kutatók ezt követően azt is megvizsgálták, hogy a változás magyarázható-e az El Niño természetes ciklusain belül fellépő szélsőséges ingadozással. Ehhez klímamodelleket elemeztek, és olyan bizonyítékokat kerestek, amelyek arra utalnának, hogy a jelenség természetes módon is kialakulhatott, de nem találtak ilyen bizonyítékot. A kutatók arra jutottak, hogy az intenzív időjárási változások gyors megjelenése a Csendes-óceán keleti részén összhangban van azokkal a modellekkel, amelyek az ember által okozott éghajlatváltozás hatásait vetítik előre.
Ez azért különösen fontos, mert az El Niño nem kizárólag az óceán hőmérsékletéről szól. A jelenség a bolygó időjárási rendszerének számos elemére hatással van, ezért az erősebb események szélsőségesebb időjárást jelenthetnek: bizonyos térségekben fokozódhat az aszály, máshol pedig az intenzív csapadék és az áradások kockázata nőhet.
A kutatók ugyanakkor nem állítják, hogy pontosan meg tudják jósolni, milyen időjárás várható a következő évtizedekben. Cole az ősi korallmintákat egy kissé homályos kristálygömbhöz hasonlította: nem teszik lehetővé a jövő pontos megjóslását, de rendkívül értékes betekintést adnak abba, hogyan változott a bolygó éghajlata a múltban. A kutatás eredményei különösen aggasztóak annak fényében, hogy világszerte egyre hevesebb viharok alakulnak ki. A mostani eredmények ugyanis arra utalnak, hogy az elmúlt évtizedek szélsőséges El Niño-eseményei nem feltétlenül egyszeri kilengések.
„Ez arra utal, hogy amit látunk, az nem a véletlen műve, hanem inkább egy új típusú helyzet az El Niño esetében, egy új típusú El Niño” – nyilatkozta Cole. A kutató szerint a változás hátterében az emberi tevékenység által előidézett, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása miatti felmelegedés áll.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
