Ritka kivételnek számít az olyan televíziós alkotás, ami többé-kevésbé objektívan mutatja be, hogy pontosan mivel is foglalkoznak a pszichológusok, és mi zajlik egy rendelő zárt ajtaja mögött. A Terápia ezen ritka kivételek közé tartozik.

A filmipar és a pszichológus viszonya finoman szólva is problémás. Az ilyen tárgyú alkotások egyik felében a pszichológus afféle ártalmatlan és tehetetlen bolondként illusztrálja azt a közhelyet, hogy az ilyen szakemberek általában betegebbek, mint a pácienseik, és az öngyógyítás tudattalan szándékával választották ezt a pályát. A másik felében pedig korunk intellektuális szuperhőseként küzd a sorozatgyilkosokkal, pszichopatákkal és a társadalom más sötét elemeivel.

Forrás: HBO Pressroom

Az október 22-én debütált sorozat az Egyesült Államokban In Treatment címen futó széria magyar adaptációja magyar színészekkel, és némiképp a hazai viszonyokra formált sztorikkal, karakterekkel. Az amerikai sorozatot, mely az izraeli Be Tipul alapján készült, 2008-ban mutatták be, és már az első évaddal begyűjtött egy szekérderéknyi díjat, beleértve az Emmyt és a Golden Globe-ot is. Összesen három évad készült belőle, és mindegyik nagyon kedvező fogadtatásra talált a közönség és a kritikusok körében is. Hogy mi lesz a további sorsa, egyelőre kérdéses, ugyanis a sorozat készítői a jelenlegi formában nem szeretnék folytatni, ám zajlanak a tárgyalások arról, hogy milyen módon folytatódhatna a sztori.

Az eredeti történet középpontjában a jó nevű, ötvenes pszichológus, Paul és a magánpraxisa áll: minden évadban néhány esetét követhetjük figyelemmel a terápiás ülések során. Paullal együtt élhetjük át, ahogy ülésről ülésre kibontakozik a pácinesek sorsa, felszínre kerülnek a titkaik. Fokozza az élményt, hogy epizódonként váltják egymást az esetek, aminek köszönhetően a nézők hasonló élményt élhetnek át, mint a terapeuta munka közben: hetente egyszer találkoznak egy-egy pácienssel, párhuzamosan fut több eset is, amiket ugyanúgy részletekből rakhatnak össze, ahogy a pszichológus is teszi. Mindezzel párhuzamosan fut Paul drámája, ugyanis péntekenként mentorával és szupervizorával, Ginával találkozik, és a találkozások alkalmával ő maga válik pácienssé. Mindez még hitelesebbé és emberibbé teszi Paul alakját, hiszen kiderül, hogy a profi és szenvtelen szakmai álarc mögött egy esendő ember lakozik, aki sokszor épp olyan tehetetlenül bolyong a saját kapcsolataiban, ahogy a páciensei, és épp olyan kétségek gyötrik, mint bárki mást.

Forrás: HBO Pressroom

Persze nem kell afféle száraz dokumentumfilmként gondolni az In Treatmentre, hiszen kőkemény drámáról van szó, ami ráadásul igazán elegáns és manapság meglehetősen szokatlan dramaturgiára épül a maga eszköztelenségével: csak a rendelő, a pszichológus, a páciens(ek) és a dialógus, ami verbális és nonverbális szinten is zajlik intenzíven, és ez létrehoz és mozgásba hoz egy különleges teret. Ebben a szikár dramaturgiában semmi nem tereli el a figyelmet a lényegről; nincsenek speciális effektek, hatásvadász fordulatok, sőt tulajdonképpen cselekmény sincs; csak a szavak, a gesztusok, a csendek és a gyógyító tér. Ez azonban bőven elég, hiszen a néző is a részese lesz annak, ami a képernyőn zajlik, feszülten figyelünk, és bő húsz perc alatt éppúgy kimerülünk, mintha magunk is ott ülnénk páciensként a kanapén vagy terapeutaként a fotelban.

Nem ritka, hogy pszichológushallgatók elemzik az egyes epizódokat és eseteket, hogy ilyen módon is tanulják a szakmát, barátkozzanak a szereppel és azokkal a váratlan fordulatokkal, amik egy-egy ilyen helyzetben felmerülhetnek, és a megoldásban magukra vannak utalva. Ilyen helyzetek pedig vannak bőven. Ha csak az első évadot vesszük alapul, máris gazdag a leltár.

Ott van például a zűrösen szexis Laura, aki rögtön az első epizódban szerelmet vall Paulnak. Persze egyszerű érzelemátvitel, ami már többször megtörtént vele a praxisa során, de mi a teendő, ha számára sem közömbös a nő?

Hasonlóan izgalmas eset Alex, a vadászpilóta, aki valóságos alfahímként a terápiát is irányítani akarja, lehetetlenné téve ezzel a sikert. Hogyan tud a magabiztos páncél mögé hatolni Paul?

Forrás: HBO Pressroom

Sophie, a tinédzser tornászlány esete megrázó, hiszen csak egy szakvéleményért érkezik, teljesen félreértve a terapeuta szerepét. Közben azonban fel-felvillan egy-egy részlet zűrzavaros életéből, és Paul számára nyilvánvalóvá válik, hogy a lánynak segítségre van szüksége. A helyzetből pedig adódik a kérdés, hogy meddig terjednek a szakmai határai: van-e joga és legfőképp lehetősége beavatkozni.

Amy és Jake párterápiára jár, mert nem tudják eldönteni, hogy megtartsák-e a második gyermeküket, és az egyik ülésen Jake addig provokálja Pault, míg teljesen kiesik a szerepéből. Vajon felvállalhatja teljesen emberi indulatait, vagy egy ilyen nyilvánvalóan szakmaiatlan gesztus nem fér bele a terápia kereteibe?

Amikor felröppent a hír, hogy magyar adaptációt forgatnak a sorozatból, sokan aggódtak amiatt, hogy ez is afféle magyar narancs lesz: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk, és jobb belátásunk ellenére illik rá büszkének lenni. Szerencsére nem így történt: az első öt epizód alapján bátran kijelenthetjük, hogy a Terápia legalább olyan profi és igényes alkotás, mint a Be Tipul vagy az In Treatment. Mácsai Pál magabiztosan és hitelesen hozza a pszichológus figuráját - aki nálunk az András nevet kapta -, és szemmel láthatóan élvezi, hogy kizárólag a saját színészi eszközeire van utalva.

Csákányi Eszter is utolérhetetlen a szupervizor Ágnes szerepében, és talán a Mácsaival közös jelenetek a sorozat csúcspontjai. Lenyűgöző összhang van ugyanis közöttük. A többi szereplő is határozottan jó választásnak bizonyult, hiszen tökéletesen alkalmazkodva a sajátos dramaturgiához, színpadias gesztusok nélkül, fegyelmezetten és kifinomultan formálják meg a karaktereket.

A Terápia legalább olyan profi és igényes alkotás, mint a mintául szolgáló szériák, ám nem is nyújt sokkal többet vagy mást. Alex figuráját gyúrták át legjobban az alkotók. Belőle a magyar verzióban Máté lett, a milliárdos üzletember, akit Nagy Ervin alakít. Személyiségvonásai és az alaphelyzet azonban szinte ugyanaz. Marozsán Erika pedig a megformálás tekintetében újított be, ugyanis Laura alakját sokkal visszafogottabban jelenítette meg, szinte teljesen mellőzve a neurotikus vonásokat, ami nem feltétlenül tett jót a karakternek.

Ezektől a látványos különbségektől eltekintve azonban az első öt epizódban csak kicsik az eltérések, a karakterek, az esetek, sőt még a szöveg is szinte teljesen megegyezik az eredetivel, és csak az arányok és árnyalatok területén figyelhető meg egy-egy eltérés. Persze nehéz lett volna ebből radikálisan mást csinálni, és nem is szükséges. Éppen úgy részesei leszünk most is annak a térnek, ami létrejön a dialógusokból, csendekből és gesztusokból, és épp úgy próbáljuk összerakosgatni a részleteket, mint az In Treatment esetén, csak most nem Paul a játszótársunk ebben, hanem András.

50 évesen került a csúcsra a szuperkémhttp://www.life.hu/szorakozz/tvmozidvd/20121026-mozi-szorakozas-program-skyfall-50-evesen-kerult-elete-formajaba.html 10 latin-amerikai film, amit látnod kell (18+)http://www.life.hu/szorakozz/tvmozidvd/20121024-mozi-film-szorakozas-10-latinamerikai-alkotas-amit-neked-is-latnod.html Amikor az alkohol megváltoztatja az életed - jó iránybahttp://www.life.hu/szorakozz/tvmozidvd/20121017-szesztolvajok-amikor-az-alkohol-megvaltoztatja-az-eleted-jo.html Liam Neeson és az emberrablók - második menethttp://www.life.hu/szorakozz/tvmozidvd/20121010-mozi-film-szorakozas-liam-neeson-es-az-emberrablok-masodik-menet.html Nem minden marslakó zöld! Íme a filmvilág legszebb idegeneihttp://www.life.hu/szorakozz/tvmozidvd/20121005-film-mozi-szorakozas-nem-minden-marslako-zold-ime-a-filmvilag.html Bevadul a szerelem - Két férfi, egy eset, avagy keresd a nőt!http://www.life.hu/szorakozz/tvmozidvd/20121004-mozi-film-szorakozas-vadallatok-ket-ferfi-egy-eset-avagy.html