Diana hercegnét az édesanyja is cserbenhagyta: miatta zokogott az esküvője napján

Frances Shand Kydd, Diana hercegné édesanyja 2004-ben hunyt el, hosszú ideig küzdött Parkinson-kórral és agydaganattal. Lánya, Diana hercegné hét évvel korábban, tragikus körülmények között vesztette életét. Kapcsolatukat nem sikerült rendezniük. A hercegné életének egyik legangyobb traumája az anyjával való rossz viszonya volt – a gyökerek pedig egészen gyermekkoráig nyúltak vissza.

A kapcsolatukban a legnagyobb törés pont Diana hercegné és Károly herceg esküvőjének napján keletkezett. Diana úgy érezte, az anyja „csúnyán cserbenhagyta” őt a nagy napon. A hercegné a következőket mondta életrajzírójának, Andrew Mortonnak: „Folyton sírtam, de próbáltam bátornak tűnni. Úgy éreztem, nem bírom a nyomást – és közben az volt az érzésem, hogy mindenki más szerint én vagyok a problémás, mert én vagyok a menyasszony.”

Frances állítólag nagyon kiakadt, amiért nem vonták be az esküvői előkészületekbe, csalódottsága pedig odáig fajult, hogy – Diana elmondása szerint – szorongáscsökkentő szereket kezdett szedni, és ezek használatát élete végéig abba sem hagyta.

Az esküvő után anya és lánya három-négy évig egyáltalán nem beszéltek egymással. Bár Frances meglátogatta Vilmos herceget a születésekor, 1982-ben, a kórházban, anya és lánya kapcsolata sosem rendeződött.

Gyermekkorában Diana a szülei válását is nagyon megsínylette. A négy gyermek feletti felügyeleti jogot apjuk kapta meg, és Frances hosszú ideig nem tartotta velük a kapcsolatot. A hercegné öccse, Charles Spencer így emlékezett: „Diana sokszor az ajtóban várta őt, de nem jött. Azt ígérte, visszajön, de nem tette.”

Diana hercegné anyja az unokáival volt jóban

Frances az unokáival – Vilmos herceggel és Harry herceggel – jó viszonyt ápolt. A Seil-szigeten lévő otthona menedéket jelentett a fiatal hercegeknek a palotai élet elől. Lányát azonban továbbra sem kímélte: Frances egy televíziós interjúban – alig pár hónappal a hercegnő halála előtt – azt nyilatkozta, hogy csodálatosnak tartja, hogy Diana elveszítette hercegnői címét a válása után. Ez volt az utolsó csepp a pohárban: Diana ezután soha többé nem beszélt az anyjával.

Diana komornyikja, Paul Burrell egy későbbi visszaemlékezésében elmondta: egyszer fültanúja volt egy rendkívül durva telefonbeszélgetésnek, amelyben Frances dühösen szidalmazta lányát a férfiakkal való kapcsolatai miatt. „A hercegné a földre rogyva zokogott, miután letette a telefont” – mondta Burrell.

Frances alig 18 évesen ment hozzá a nála tizenkét évvel idősebb Edward John Spencerhez, kapcsolatuk rideg volt, a férfi bántalmazta az asszonyt. Spencer mindenképpen fiú örököst akart, Frances ezért kilenc év alatt hat terhességet hordott ki vagy veszített el – ebből egy fiú, aki harmadik babaként született, néhány órával születése után meghalt. A csecsemőt Johnnak hívták. Frances-nek nem engedték, hogy elbúcsúzzon a gyermektől. 

„A gyermekemet elvették tőlem, és sosem láthattam az arcát. Életem során egyszer sem. Halálában sem” – emlékezett később Frances.

A várva várt fiúgyermek végül 1964-ben született meg Charles Spencer személyében.

Frances második házassága is csődbe ment. Peter Shand Kydd, a tapétagyáros, akit szenvedélyesen szeretett, 1990-ben elhagyta. Az idős asszony az utolsó éveiben a vallás felé fordult, és az egyház szolgálatának szentelte hátralévő életét. Diana temetésén ott volt, annak ellenére, hogy évek óta nem volt köztük kapcsolat.