Baranyi László karácsonyi története: " A szeretetnek elképesztő ereje van"
2025.12.26.
Baranyi László interjújában gyerekkori karácsonyairól mesél, a családi hagyományokról, fényekkel teli ünnepi pillanatokról és a kis mackóról, ami hét éven át vele volt.
A Família Kft. egykori sztárja, Baranyi László csodálatos karácsonyi emlékeit idézte fel, szavaiból, történeteiből csak úgy sugárzik a meghittség és a szeretet. Boldog, szeretetteljes gyerekkora volt, amit még a háború okozta tragédiák sorozata sem tudott megtörni. Karácsonyaik családi körben zajlottak, gyönyörűen megterített ünnepi asztal körül és fényekkel díszített fenyőfával.
Forrás: Markovics Gábor
Karácsonyi interjú Baranyi Lászlóval:
„Nagyon családszerető közegben nőttem fel. Az én drága nagyanyám vezénylete alatt zajlottak az ünnepek. Vidéki asszony révén a kisujjában volt a főzés minden tudománya. Ő vezette a háztartást is. Hatalmas ünnepi menüt főztek minden évben édesanyámmal. Fantasztikusan készítette a krémest és a csirkepörköltet. Olyan nokedlit szaggatott hozzá, ami csak úgy pattogott a tányérunkon. Nagyon vártam az ünnepeket, mert olyankor ez a két étel mindig a menü része volt!”
A Baranyi László elmesélte legkedvesebb karácsonyi ajándékának történetét is, ami egy mackóról szól, és amit még egészen kicsi gyerekként, 3 évesen kapott a szüleitől.
Forrás: Markovics Gábor
„Volt egy mackóm, egy gyönyörű szép, bolyhos mackó. Nagyon kicsi voltam még, talán hároméves lehettem, amikor karácsonyfa alatt ez várt engem. Annyira szerettem, hogy egészen a gimnáziumig, tíz éves koromig szó szerint mindenhová magammal vittem. Vagyis hét éven keresztül nem tudtam megválni tőle. Együtt aludtam vele, az ebédnél is az ölemben ült. Sajnáltam, amikor meg kellett válnom tőle, de nagyfiúként a gimnáziumba már nem vihettem magammal. Sajnos nem tudom, mi lett vele azután. Csodálatos ajándék volt, nagyon jó szívvel emlékszem vissza rá.”
Laci bácsiék igazán mesébe illő módon ünnepelték a karácsonyt. Mindig kiöltözve, gyertyát gyújtva, énekelve élték át az ünnepi csodát.
„Mindig megadtuk a módját a karácsonynak. Feldíszítettük a fenyőfát csodálatos díszekkel és fényekkel. Szépen kiöltöztünk a gyertyagyújtásra – addigra mindenki hazaért, bárhol is volt. Még édesapám is, aki a szolgálatát töltötte, ő is úgy intézte, hogy hazaérjen. Ha csak egy órácskára is, de mindig velünk volt az ünnepek alatt. Ilyenkor hatalmasakat énekeltünk, beszélgettünk, édesapám háborús történeteit mindig tátott szájjal hallgattam. Az ő élete igazán filmbe illő volt. Elmesélte, hogy karácsony éjjelén a frontokon tűzszünetet tartottak, az ünnepek alatt nem lőttek egymásra az ellenséges csapatok, ilyenkor a szeretet még a háború kegyetlenségét is képes volt, ha csak egy kis időre is, feloldani. Akkoriban keveset fogtam fel belőle, de azt már kicsi gyerekként is megértettem, hogy a szeretetnek milyen elképesztő ereje van.”
Ezek a karácsonyi cikkek is érdekelhetnek:
