Eufória-kritika: a botrányos sorozat kifulladt és már Zendaya sem menti meg
2026.04.14.
Négy év várakozás után visszatért az Eufória, de a harmadik évad inkább fáradt botrányshow lett, mint generációs mestermű. Figyelem, az Eufória-kritika spoilert tartalmaz!
Négy év hosszú idő egy tévésorozat életében. Ennyi idő alatt trendek jönnek-mennek, színészekből világsztárok lesznek, és a közönség is mást vár el. Pont ezért volt különösen érdekes kérdés, mit kezd majd az Eufória (Euphoria) a harmadik évadával. A válasz röviden: sok mindent próbált, de keveset talált el. Íme az Eufória-kritika a 3. évadról!
Forrás: northfoto
Eufória-kritika: amikor már Jacob Elordi sármja se viszi el a show-t
- Az Euphoria harmadik évada négy év után tért vissza, de a várakozást aligha igazolja.
- A karakterek felnőttek, de a történet sokszor üres és túldramatizált.
- Talán az év legrosszabb visszatérését láthattuk.
A 2019-ben indult sorozat annak idején villámcsapásként érkezett a popkultúrába. A neonfényes vizualitás, a tabudöntögető témák és a brutálisan őszinte generációs hangulat miatt azonnal kultikus státuszba került. Drogok, mentális problémák, szexualitás és identitás. Mindezt olyan stílusban, ami egyszerre volt művészi és provokatív.
A harmadik évad azonban már egészen más hangulatban érkezik. Négy év várakozás után a sorozat nem robban vissza, inkább csak csendben visszasétál a képernyőre.
Eufória 3. évad: felnőttek gyerekproblémákkal
Az egyik legnagyobb változás az időugrás. A karakterek immár felnőttek, ami legalább megszünteti azt a furcsa helyzetet, hogy harmincas színészek játszanak középiskolásokat. Ez elméletben új irányt adhatna a történetnek, hiszen a szereplők most már valódi, „felnőtt problémákkal” néznek szembe.
A gyakorlatban viszont ez csak részben működik.
Rue története továbbra is a sorozat legerősebb része. Zendaya elképesztő intenzitással játssza még mindig a drogfüggőséggel küzdő karaktert, aki ezúttal egy egészen abszurd, félkrimis történetszálba keveredik a drogkereskedelem világában. A sztori néha már-már groteszk, máskor kifejezetten feszült, és időnként még fekete humor is felvillan benne.
Ezek azok a pillanatok, amikor az Eufória emlékeztet arra, hogy miért lett valaha ekkora jelenség. Csakhogy ezek a pillanatok ritkák és már Zendaya se húzza fel a sztorit.
Az Eufória-szereplők régi problémái ugyanis most még feltűnőbbek
A karakterek gyakran inkább látványos esztétikai elemek, mint valódi emberek. Gyönyörű képek, lassított felvételek, drámai zene – minden megvan, ami vizuálisan lenyűgözővé teszi a sorozatot. Csak éppen a történet és a karakterfejlődés marad el.
Cassie például továbbra is egy végtelen melodráma közepén létezik. A karakter influenszerkarrierről álmodik, miközben OnlyFans-tartalmak készítésével próbál kitörni a saját bizonytalanságaiból. A történetszál azonban nem igazán halad sehova – inkább csak újabb ürügy arra, hogy a sorozat provokatív jeleneteket mutasson. Na meg persze, hogy még több okunk legyen nem szimpatizálni Sydney Sweeney-vel.
Nate karaktere sem fejlődik igazán. Jacob Elordi továbbra is karizmatikus, és minden jelenetben erős jelenléte van, de a karakter lényegében ugyanaz maradt: dühös, toxikus és érzelmileg teljesen zárt. Az egykor fenyegetően komplex figura most inkább egy egydimenziós antagonistának hat és valljuk be, ez alól még az Üvöltő szelekben nyújtott alakítása sem tudja feloldozni.
A mellékszereplők közül többen szinte teljesen háttérbe szorulnak. Jules például – aki korábban a sorozat egyik legérdekesebb karaktere volt – alig kap valódi történetszálat. Lexi továbbra is a „normális barát” szerepében lebeg a káosz közepén, de a karakterével a sorozat szinte semmit sem kezd.
Az egész évad egyik legnagyobb problémája, hogy mintha nem tudná, mit akar mondani
A történetszálak szétesnek, a karakterek külön világokban léteznek, és a sorozat gyakran inkább hangulatkollázsnak tűnik, mint koherens történetnek.
Sam Levinson továbbra is mestere a provokációnak. A kamera folyamatosan keresi a sokkoló képeket, a szélsőséges helyzeteket és a tabutémákat. Csakhogy ami néhány éve még merésznek és frissnek hatott, az most már inkább önismétlésnek tűnik.
A sorozat egyszerre próbál kritikát megfogalmazni a szexualizált médiakultúráról és közben ugyanazokat az eszközöket használja, amelyeket elvileg bírál. Ez az ellentmondás most sokkal feltűnőbb, mint valaha.
Közben az is érződik, hogy a szereplők karrierje már messze túlnőtt a sorozaton. Zendaya Hollywood egyik legnagyobb sztárja lett, Jacob Elordi szintén egyre keresettebb, és több szereplő is komoly filmes projektekben dolgozik. Az Eufória viszont mintha még mindig ugyanazt a karakterdrámát próbálná újra és újra eljátszani.
A végeredmény egy furcsa, kissé fáradt évad. Nem teljesen rossz – Zendaya alakítása például még mindig elképesztően erős –, de a sorozat már messze van attól az energiától és frissességtől, ami egykor a popkultúra egyik legizgalmasabb produkciójává tette.
Értékelés: 10/4
Az Eufória harmadik évada olyan, mint egy hajnalig tartó buli vége. A zene még szól, a fények még villognak, de mindenki érzi, hogy a varázs már rég elmúlt.
Ezek is érdekelhetnek:
