2026.08.31.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huNorvégia a 89 éves korában elhunyt V. Harald király temetésére készül. A királyi udvar egyelőre kevés részletet hozott nyilvánosságra a búcsúztatásról, a korábbi uralkodók temetése azonban megmutatja, mire lehet számítani.
Harald király halálakor Európa legidősebb hivatalban lévő uralkodója volt. Oslóban kezelték hemolitikus vérszegénységgel, amely miatt folyadék halmozódott fel a szervezetében.
Forrás: AFP
A brit királyi családdal ellentétben Norvégiában nem szokás évekkel korábban részletes, fedőnévvel ellátott temetési terveket nyilvánosságra hozni. Harald búcsúztatásának pontos menetrendjéről is kevés információ jelent meg eddig.
Harald királyt az Akershus-erődben helyezhetik örök nyugalomra
A norvég uralkodókat hagyományosan az oslói Akershus-erőd királyi mauzóleumában temetik el, a királyi gyászszertartások helyszíne pedig generációk óta az oslói székesegyház.
A királyi család a Norvég Egyházhoz tartozik, amely evangélikus-lutheránus felekezet. Az egyházi szabályok nem írják elő, hogy a halál után mennyi idővel kell megtartani a temetést, a norvég törvények szerint azonban legkésőbb tíz napon belül sort kell keríteni rá. Az AP hírügyökség szerint Haraldtól szeptember 9-én vesznek búcsút.
A legutóbbi norvég állami királyi temetés Harald édesapjáé, V. Olavé volt 1991-ben. A szertartást az oslói székesegyházban tartották, egy püspök vezetésével. Ezután a gyászmenet az Akershus-erőd palotakápolnájához vonult. Ott elvégezték a hagyományos földhintést: a pap és/vagy a családtagok háromszor szórnak földet vagy homokot a koporsóra. Olavot ezután a királyi mauzóleumban helyezték örök nyugalomra felesége, a svéd Märtha hercegnő mellett. Märtha 1954-ben, három évvel férje trónra lépése előtt halt meg.
Egyelőre senki sem láthatta Harald király szarkofágját
Harald király temetése várhatóan az édesapjáéhoz hasonló rendben zajlik majd, egy fontos részletet azonban különösen nagy titok övez.
2024-ben derült ki, hogy a világhírű norvég Snøhetta építészirodát bízták meg Harald király és Sonja királyné közös szarkofágjának megtervezésével. A munka mintegy 20 millió norvég koronába, az akkori becslés szerint 2,1 millió dollárba került – ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 662 millió forint. Az iroda nevéhez fűződik többek között az oslói operaház is. A szarkofág külsejét, anyagát és művészi koncepcióját mindeddig teljes titokban tartották. Norvég sajtóértesülések szerint a palota úgy döntött, hogy csak Harald király temetésén mutatják meg a nyilvánosságnak.
Ez eltér például a dán gyakorlattól: Margit királynő több mint 5 millió dollárból, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 1,58 milliárd forintból elkészített síremlékét már 2018-ban megmutatták a nyilvánosságnak.
Haakon azonnal király lett apja halálakor
Haraldot fia, Haakon követte a trónon, aki édesapja betegsége idején már régensként is ellátta az uralkodói feladatokat. Koronahercegből VIII. Haakon király lett.
A norvég királyi palota magyarázata szerint az uralkodó halálának pillanatában automatikusan trónra lép az utódja – innen ered a mondás: „Meghalt a király, éljen a király.”
A trónváltást ugyanakkor több hivatalos szertartás is kíséri, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy az új király esküt tesz a norvég alkotmányra. Ennek időpontja még kérdéses.
