Te tudod, mit jelentenek ezek a székely szavak? Csak a nagyon tájékozottaknak sikerül helyesen kitölteni ezt a kvízt

Talán nem okoz meglepetést, hogy a székely szavak Erdélyben, azon belül is Székelyföldön használatosak. A határon túli magyar régióba olyan ismert városok tartoznak, mint például Csíkszereda, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy vagy a híres pünkösdi búcsúnak otthont adó Csíksomlyó. 

Székely szavak – Na de mi az a nyelvjárás?

A nyelvjárás egy adott nyelvnek olyan változata, melyet egy meghatározott területen alkalmaznak. A különböző dialektusok ezáltal jellemzően eltérnek a standardizált nyelvtől. A nyelvjárás egyik jellegzetessége a tájszólás, vagyis amikor maga a kiejtés is az adott terület nyelvjárásához igazodik. Itthon és a határon túl is megtalálhatóak különböző típusú tájszólások, annak ellenére, hogy relatívan kis területen használjuk a magyar nyelvet. Gondoljunk csak a szegedi „ö-zésre”, vagy az ajakkerekítés nélküli „a-zásra” a palóc nyelvjárásban. 

A székely dialektusra a zárt „a” hang jellemző, például az „este” helyett a zártabb „ästä” hangzik el; illetve a magánhangzók felcserélése, például „ismer” helyett „esmer”, „is” helyett „es”, vagy „sütemény” helyett „setemény”. Ugyanakkor a székelység egyik legnagyobb árulkodójele az  „s”-ezés az „és” használata helyett. Természetesen a román nyelv hatása is beszüremkedett a székely nyelvjárásba, de sok esetben ezeket a szavakat magyarosabb hangzásban használják. 

A székely nyelvjárás viszont nem csak a szavak kiejtésében gyönyörködtet, ennek a dialektusnak ugyanis az egyik legnagyobb dísze az emberek körmönfont mondattekervényeiben rejlik. 

De lássuk csak, hogy mennyire „esmered” a székely tájszavakat!

Székely kvíz

Kvízünkben Erdély látványosságait mutatjuk, hogy az adott szó jelentését ne kotyogjuk ki.